Nem új hír, hogy az óceánok műanyagszennyezettsége kezd ijesztő méreteket ölteni: vastag rétegben borítja el a partokat, óriási szigeteket alkot, virágzik a tengeri sziklákon, tengeri madarak azzal etetik (és ölik meg) fiókáikat. A hulladékból származó mikroműanyag pedig már nemcsak a víziállatok testében, hanem az esőben, a hóban és az emberi szervezetben is megjelent. Eközben az emberiség továbbra is egyre több műanyagot állít elő.

Néha fordul csak elő, hogy az ökológiai katasztrófával fenyegető helyzetet kevésbé rémisztően, sőt némi humorral is lehet tálalni. Erre ad alkalmat az alábbi, 2019 áprilisában készült videó, amelyben egy csapat búvár próbál lebeszélni az átlátszó műanyag rejtekhelyről egy vonakodó bébipolipot az indonéziai Lembeh közelében. 

A felvételen, amelyet a BoredPanda fedezett fel, az egyik legintelligensebbnek tartott polipfaj, az Amphioctopus marginatus növendék egyede látható. A kókuszpolipként is emlegetett állatok a Csendes-óceán nyugati felének trópusi vizeiben élnek, és szokásuk kókuszdióval vagy kagylóhéjakkal védekezni. Egyedülálló képességük, hogy karjaikat „járásra” is használják, amit az alábbi videón szereplő polipbébi is demonstrál.  

link Forrás

A cselekmény röviden:

• A polipbébi a tengerfenéken nézelődik, és nyitott az emberi közeledésre. Átlátszó búvóhelyéről kíváncsian nyújtja ki egyik karját a méretes emberi virsliujjak irányába.
• A csereértékként átnyújtott fehér kagylóhéj után még mohóbban kap, de jaj! Meggondolja magát, és inkább visszahúzódik a biztonságosabbnak hitt műanyag fedezékbe.
• A kéz erre újabb és újabb kagylóhéjakkal próbálkozik, hátha valamelyik elnyeri a fejlábú tetszését, de nem sikerül áttörést elérni.
• (A háttérben ekkora már egy csapat búvár keresgéli a megfelelő kagylókat. De már fogy az oxigénjük.)
• Fordulat! Előkerül a tökéletes, redőzött, és enyhén kicsorbult kagylóhéj, az ifjú polip egyre több karral kap utána, majd végre megkezdi látványos átmozgását egyik fedezékből a másikba.
• De a csalafinta polip csavar is egyet a dolgon. Nem a műanyagpoharat, hanem alsó fedezékét cseréli le az új és vonzó kagylóhéjra, a hulladékot gondosan magával viszi.
• A polip kivár, mintha törné a fejét, hogyan is legyen a három búvóhellyel, erre a búvárok kicsit hátrébb húzódnak.
• És megtörténik a csoda: a polipbébi lassan lerúgja magáról a poharat, majd elképesztő technikával elcipeli a tengerfenéken az ajándékba kapott kagylóhéjat.
• A búvárok gyengéden ráborítják a másik kagylóhéjat, hogy teljes legyen a fedezék.

VÉGE.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás