A műanyagszennyezés átfogó és növekvő veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra: az 5 milliméternél kisebb átmérőjű mikroműanyagok a Föld legtávolabbi, a civilizációs ártalmaktól látszólag érintetlen pontjain is szennyezik a környezetet.

Az Exeteri Egyetem ökológusai és tengerbiológusai átfogó vizsgálatot végeztek az óceáni tápláléklánc csúcsán álló tengeri emlősöket fokozottan veszélyeztető plasztikhulladékkal kapcsolatban. A Nature folyóiratba január 31-én megjelent tanulmány beszámol a Brit-szigetek partjai mentén élő 10 delfin- és bálnafajra kiterjedő kutatás eredményeiről.

Jógaharisnya és zokni

A kutatók arra jutottak, hogy a vizsgált fajok minden egyedének emésztő traktusában volt kisebb-nagyobb mennyiségű mikroműanyag. Az elsősorban a gyomorban, kisebb részben a belekben megtalált maradványok 84 százaléka valamilyen plasztik szál volt, a fennmaradó rész pedig műanyagtörmelék. A szennyezés 60 százaléka a jógaharisnyák és zoknik alapanyagául szolgáló, nylon típusú polimer volt, a műszálak 42,5 százaléka kék, 26,4 százaléka pedig feket színű műszálas textíliából származott.

Hiányzó hatásvizsgálatok

A brit kutatók szerint a mikroműanyagok toxicitása egyértelmű ugyan, a mérték és a dózis kiderítésére azonban még további vizsgálatok szükségesek. A vizsgált példányoknál a plasztikszennyezés nem terjedt ki az egész emésztőrendszerre, elsősorban a gyomorban akadtak fenn a szálak és törmelékek.

Az eddigi kutatásokból azonban nyilvánvaló, hogy a műanyagok negatív irányban befolyásolják az emlősök étvágyát és emésztését, de feltételezhetően az ideg- és immunrendszerüket is károsítják. Erre utal az a tény, hogy más kutatók a bizonyítottan fertőző betegségeben elpusztult delfinek és bálnák gyomrában és beleiben jóval nagyobb mennyiségű mikroműanyagot találtak, mint az egészséges egyedekéiben.