A szmogos napokon sokkal több gyereket és felnőttet kell sürgősen kórházba szállítani

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

„A számokból kiderül, hogy a légszennyezettség ezrével okozza a sztrókos, szívinfarktusos, asztmarohamos eseteket, tehát a klímavészhelyzet egyértelműen egészségügyi vészhelyzet is. Mivel ezek az elkerülhető halálesetek most mennek végbe, nem pedig 2025-ben vagy 2050-ben, most kell együtt cselekednünk” – kommentálta a légszennyezettség és a sürgős esetek számának összefüggéseiről szóló friss adatsort Simon Stevens, a brit egészségügyi szolgálat, az NHS ügyvezetője.

A teljes egészében majd novemberben nyilvánosságra kerülő adatok szerint azokon a napokon, amikor nagyobb a légszennyezettség a brit városokban, sokkal több gyereket és felnőttet kell sürgősségi beavatkozásra kórházba szállítani. A szmogos napok többlete 120-szal több szívinfarktust, 230-cal több sztrókot és csaknem 200-zal több asztmarohamot jelent egy évben. Mindez jelentős többletterhelést is jelent a már így is túlfeszített állami sürgősségi szerveknek.

Már korábbi tanulmányok is arra jutottak, hogy a nagy légszennyezettségű napokon megnő a kórházi felvételek és az orvosi látogatások száma, de az új adatsor már pontos számokkal is tud szolgálni kilenc angol városra nézve, és megmutatja az egyértelmű összefüggést a szennyezett levegő, valamint a szívrohamok, agyi érrendszeri katasztrófák és légzőszervi betegségek előfordulása között.

A King’s College London kutatása szerint Londonban évente 338-cal több vészhelyzeti beavatkozást kell végezni a szmogosabb napokon, míg Birminghamben 65, Bristolban 22, Derbyben 16, Liverpoolban 28, Manchesterben 34, Nottinghamben 19, Oxfordban 10, Southamptonban pedig 16 többlet esetet okoz a légszennyezettség egy évben.

Krónikus és akut következmények

A mai kutatások többnyire a szennyezett levegőnek való kitettség krónikus hatásait vizsgálják a kognitív hanyatlástól kezdve a gyermekek lassult növekedésén át az idő előtti elhalálozásig. A szmog évi 36 ezer halálesetért felelős csak az Egyesült Királyságban. Ezek sem kellemes következményei az autózás megdönthetetlennek látszó egyeduralmának (valamint az elavult fűtési technikáknak) a városokban, de a szmog akut hatásai sem lebecsülendők, mint a brit adatsorból kiderül.

Jenny Bates, a Friends of the Earth (a Föld barátai) környezetvédelmi szervezet légszennyezettségi kampányfelelőse reméli, hogy a brit adatok végre cselekvésre indítják a városvezetőket. Szerinte sokan nem tudják, hogy a magas légszennyezettség milyen veszélyeket rejt magában, és főként azt nem, hogy a hosszú távú egészségkárosítás mellett közvetlen kiváltója lehet a szívrohamnak, a sztróknak és az asztmarohamnak.

Az Egyesült Királyságban már létezik a UK100 nevű önkormányzati szövetség, amelynek tagjai eltökéltek, hogy 2050-ig teljes egészében zöld energiára álljanak át. Polly Billington, a szövetség igazgatója azt mondta, szeretnék az új brit légszennyezettséget szabályozó törvénybe belefoglaltatni a WHO (az ENSZ egészségügyi szervezetének) levegőszennyezettségi standardjait, hátha az segít a célok megvalósításában. Szerinte az önkormányzati vezetők nem túl nagy hatalma, valamint a megfelelő finanszírozás hiánya is megakadályozza, hogy áttörést lehessen elérni ezen a területen.

Szerdán tiszta levegő találkozót tart a UK100, amelyen részt vesz Sadiq Khan londoni polgármester és a WHO általános igazgatója is.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a múlt héten állapította meg, hogy Európában nem, vagy alig javult a helyzet a levegőben található szálló por (PM2,5) mennyiségét illetően. A 2,5 mikronnál kisebb részecskeátmérőjű szemcsékkel az a legfőbb gond, hogy a tüdőből nem ürül ki, hanem felhalmozódik, és a véráramba is bekerül.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: