Nem csak a klímaváltozás tehet róla, hogy Kalifornia évről évre lángoló pokollá változik
Az egyre melegebb és szárazabb levegő, a súlyosbodó aszály, vagyis a klímaváltozás mellett az emberi tényezők is erőteljesen növelik az észak-kaliforniai régió tűzveszélyességét – derül ki a Scientific American átfogó összeállításából.
A tudományos magazin által megkérdezett ökológusok és erdészeti szakemberek szerint az urbanizáció, a helyi ökoszisztémához egyáltalán nem alkalmazkodó energiahálózatok, mindenekelőtt a mediterrán típusú erdőkön átvezetett elektromos vezetékek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy egyre gyakoribbakká és pusztítóbbá válnak az erdőtüzek.
Tűzadaptált növénytársulások
A szakirodalom a tűz járta élőhelyek között tárgyalja Kalifornia chaparral néven ismert természetes cserjeközösségeit, amelyeket a mediterrán klíma mellett a rendszeres bozóttűz is alakít. Ezek az élőhelyek a zsúfolt nagyvárosokból a vidéki nyugalomba menekülő emberek lakóhelyeivé is váltak az elmúlt néhány évtizedben.
Tudni kell, hogy ezek az ökoszisztémák 15-25 évenként leégnek, ez szavatolja ugyanis a természetes megújulásukat. Kalifornia tűzadaptáltnak nevezett növénytársulásait ugyanis a mediterrán klímazónában előforduló keménylombú fák, például örökzöld törpetölgyek és más szárazságtűrő cserjék alkotják, amelyekben a földtörténeti ókor óta a vegetációdinamika természetes részét képezik a vissza-visszatérő tüzek.
Ez az ökológiai alapvetés érvényesül az örökzöld mediterrán cserjések mellett például a szavannákon, a mérsékelt övi gyepeken, valamint a boreális fenyvesekben is. Gondot mindez akkor okoz, amikor emberi település kerül a tűz útjába. Márpedig egyre sűrűbben lakott régióról van szó.
A Scientific American által megszólaltatott szakemberek szerint az urbanizáció miatt egyre tragikusabb következményekkel járnak a hurrikánokhoz hasonlóan egyedileg is elnevezett őszi vadtüzek. Ezek az események azonban biológiai szempontból egyáltalán nem kivételesek, a normális ökológiai ciklushoz tartoznak. A gondot az okozza az ökológusok szerint, hogy a klímaváltozással járó egyre tartósabb aszályos periódusok, illetve az emberi felelőtlenség (antropogén hatás) miatt sűrűbben fordulnak elő a tüzek.
Elegendő egyetlen, a cserjés erdőségeket átszelő magas feszültségű távvezetékekből származó szikra ahhoz, hogy a növényzet lángra kapjon. Az észak-kaliforniai szakemberek szerint a fő problémát az okozza, hogy az elektromos közműhálózat még a múlt század derekára épült ki, amikor a klímaváltozással járó szárazodás nem éreztette a hatását úgy, mint ma.
Lokális energiaellátás
A megoldás a szakértők szerint a helyi energiahálózatok kiépítése, a mikronaperőművek telepítése lehet, amelyek jóval kevesebb kockázatot jelentenek, mint a nagyfeszültségű távvezetékek. A fizikai-biológiai környezet átalakulásához a közműveknek is alkalmazkodniuk kell – vélik a szakemberek.
Az is megfontolandó, hogy mennyire engedik a helyi építési hatóságok a lakóövezetek további terjeszkedését, illetve hogyan alakítják át a közlekedést, amely jelenleg az alsóbb rendű úthálózat szabályozatlansága miatt szinte alkalmatlan a gyors evakuálásra.
Mindenesetre rendkívül nagy szükség van a megfelelő adaptációs tervek kidolgozására, mivel a helyzet szó szerint egyre égetőbb. A világhírű Getty Múzeumot is fenyegető, Los Angeles külvárosát október 28-án elérő Getty Fire erre a legfrissebb példa.
A BBC tavaly az alábbi infografikáján szemléltette a kaliforniai tűzveszély súlyosságát. A bal oldali oszlopban a leégett területek nagyságát mutatják hektárban, jobb oldalon pedig az áldozatok számát.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a Getty Fire-nek lennének halálos áldozatai, de október közepén az állam déli részén kitört erdőtüzekben hárman életüket vesztették.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
