Kutyák agyi hálózatai, exobolygók, magyar holdjáró: csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!
November 14-én, azaz holnap este 7-kor kezdődik a Budapest Science Meetup soron következő tudományos estje, amelynek ezúttal is az MTA Könyvtár és Információs Központ ad helyet. A három előadásban változatos tudományterületek legújabb eredményeiről lehet majd hallani. A részvétel természetesen ezúttal is ingyenes.
Az első előadásban a kutyák agyi hálózatairól lesz szó, a másodikban a Nobel-díjat érő exobolygókról, végül pedig kiderül, mi a helyzet a Puli Space-el, és mikor kerülhet a Holdra magyar építésű űrszonda.
A rendezvényre a Meetup.com-on és a Facebookon is lehet regisztrálni, de nem kötelező.
A részletes program
Mennyire jár egy rugóra az agyunk a kutyákéval? - nyugalmi hálózatok leírása a kutyaagyban
Szabó Dóra - ELTE Etológia Tanszék, Szenior Családi Kutya Program
Az emberi agykutatás manapság szédületes sebességgel szállítja az új eredményeket, de mi a helyzet más fajokkal? Az előadásban végigvezetem a hallgatóságot azon, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie a kutatónak, amikor egy korábban így még nem vizsgált faj agyának leírásába vág bele, és mi a gyümölcse annak, ha kellőképp kitartóak vagyunk. Vajon milyen hálózatok találhatók meg mind a kutyák, mind az emberek agyában?
Exobolygók, amelyek Nobel-díjat értek - és amelyek meg nem
Molnár László - CSFK Konkoly Csillagászati Intézet
A 2019-es fizikai Nobel-díjat az 51 Pegasi b bolygó felfedezői kapták. Ugyan mindig is Michel Mayor és Didier Queloz felfedezése jelentette a vízválasztót az exobolygók kutatásában, de valójában nem is olyan egyszerű megnevezni, ki, és mikor látta meg a Naprendszeren kívüli bolygók létezésének első nyomait.
Puli Space - 2019-es check-up
Pacher Tibor - PuliSpace
Hogy áll a magyar űrszonda ügye?
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Felejtsd el, hogy az emberiség egy exobolygón él tovább – jelentette ki a friss Nobel-díjas asztrofizikus
Michel Mayor szerint irtani kéne azokat a teljesen őrült vélekedéseket, amelyek azzal érvelnek a klímavédelem ellen, hogy amennyiben a Föld lakhatatlanná válik, keresünk majd egy másik bolygót magunknak.
Az univerzum történelmének felfejtéséért jártak a 2019-es fizikai Nobel-díjak
A 84 éves James Peebles az ősrobbanást követő kozmikus történések feltárásáért, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért kapta az idei fizikai Nobel-díjakat.
Ha trauma éri őket, a kutyák elhíznak és megbetegszenek – csakúgy, mint az ember
A legújabb magyar kutatások olyan módszerekkel vizsgálják a kutyapopulációkat, mint a demográfusok az emberi társadalmakat. Az ELTE öregkutya- programjának legfrissebb eredményei szerint a társállatok életminősége és egészségi állapota a humán valóságot tükrözi.