Az emberiség sosem települ át egy Naprendszeren kívüli bolygóra, egészen egyszerűen azért, mert az exoplanéták túl messze vannak – nyilatkozta a francia AFP hírügynökségnek a kedden fizikai Nobel-díjat kapott Michel Mayor svájci csillagász. 

„Azt már most is tisztázhatjuk: nem települünk át rájuk” – fogalmazott a 77 éves tudós, aki szerint még a legoptimistább becslések szerint is sok fényévre található az első lakható exobolygó. 

„A jelenlegi eszközeinkkel több százmillió napig tartana az út odáig” – így Mayor. A csillagász szerint irtani kéne azokat a teljesen őrült vélekedéseket, amelyek azzal érvelnek a klímavédelem ellen, hogy amennyiben a Föld lakhatatlanná válik, keresünk majd egy másik bolygót magunknak. 

„Nagyon szép és abszolút élhető a mi bolygónk, csak gondoskodnunk kell róla” – fogalmazott a Genfi Egyetem csillagászprofesszora.

Mayor és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia által szintén Nobel-díjjal jutalmazott Didier Queloz 1995 októberében jelentették be, hogy megtalálták az első olyan Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygót, amely egy Nap-típusú csillag körül kering. A franciaországi Felső-Provence-i Obszervatóriumban erre a célra megépített teleszkóprendszerük első találata egy Tejútrendszeren belüli, Jupiter-méretű gázbolygó volt, amelyet azóta 51 Pegasi b néven tüntetnek fel a kozmikus atlaszokban. A korábbi kozmológiai elméleteket tökéletesen átíró felfedezésük óta a csillagászok több mint 4000 bolygót találtak csak a Tejútrendszerben, a legújabb teóriák szerint a Földön kívüli életet is valamelyik ilyen bolygón találják majd meg a következő generációkhoz tartozó csillagászok.

A témával korábban alábbi cikkeinkben foglalkoztunk: