A kutya (Canis lupus familiaris) várható élettartama ugyan sokkal rövidebb az emberénél, az állatorvostudomány legfrissebb eredményeit bemutató Frontiers of Veterinary Science folyóiratban ismertetett friss magyar kutatás mégis meglepő összefüggést talált az ebek és az emberek demográfiai mutatói között.

A kutyák az emberhez hasonlóan a kölyök-, kamasz-, felnőtt- és időskor stációit járják be, míg szerencsés esetben megélik a matuzsálemi kort. Az ELTE Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta kutyákon, figyelembe véve az állatok és gazdáik számos egyéb tulajdonságát is. A várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma (az az időtartam, ameddig a szervezet nem szenved súlyos vagy krónikus betegségektől) azonban a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, az életmód vagy a genetikai adottságok.

Az elhízás, mint kutyabetegség

Az életkor és az aktivitás változásával a kutyák tápanyagszükségletei megváltoznak, csakúgy, mint az embereknél. Jelenleg az Egyesült Királyságban a kutyák 60 százaléka túlsúlyos vagy kövér, ami 20 százalékkal több, mint 2007-ben, és szorosan követi az emberek körében is gyorsan terjedő angliai obezitási hullámot.

„Óriási probléma, hogy a gazdák nem ismerik fel időben, vagy nem ismerik el, ha kutyájuk hízni kezd” – mondja Kubinyi Enikő,az etológia tanszék tudományos főmunkatársa, a kutatócsoport vezetője. A túlsúly megállapításának egyik módja különböző testkondíció-skálák használata, ahogyan azt a lenti ábra is mutatja. A túlsúlyosként vagy kövérként kategorizált kutyák (az ábrán 4-es és 5-ös kategória) nagyobb eséllyel szenvedtek egészségügyi problémáktól a 3-6 és a 8-10 éves korcsoportokban. Körükben gyakrabban fordul elő a cukorbetegség, az ízületi gyulladás, vizeletvisszatartási zavarok, valamint légzési elégtelenség. Ennek következtében a túlsúly mára a kutyák egészségét veszélyeztető legkomolyabb rizikófaktorrá lépett elő.

A kutatás kitér arra, hogy a keverékeknek gyakran hosszabb várható élettartamot tulajdonít a szakirodalom, aminek okaként a nagyobb genetikai változatosságból fakadó jobb ellenállóképességet szokták megemlíteni. Az újabban közölt eredmények árnyalják ezt a képet. Úgy tűnik, hogy bizonyos betegségek a fajtatiszta, más kórképek pedig a keverékek körében fordulnak elő gyakrabban – állítják a magyar etológusok. A legfrissebb adatok szerint a keverékek is hordozzák genetikailag a betegségekre való hajlamot, azonban a fajtatisztáknál ezek meg is jelennek.

Traumák és kutyabajok

Az ELTE mostani kutatása arra jutott, hogy a magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. A legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik. Tehát ebben a magyar mintában valóban a keverékek bizonyultak egészségesebbnek. Az idős kutyák gazdái gyakrabban számoltak be egészségügyi problémákról, nem megfelelő kondícióról, gyógyszeres kezelésről.

Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. Az etológusok felmérték, hogy milyen események lehetnek különösen megrázóak. A gazdák beszámolói szerint ilyen, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott, elveszett, súlyos sérülést szenvedett, vagy megváltozott a gazda családjának szerkezete (többnyire születés vagy halál miatt). Az ELTE kutatóinak eredményei hasonlóak az embereknél feltárt összefüggésekhez, ahol a gyermekkorban átélt traumatikus élmények komoly negatív hatással bírnak a szellemi és fizikai egészség alakulására, a többszörös traumatizáció pedig ezzel arányosan növeli a károsodás mértékét. Az ismételten átélt, extrém stresszel járó élethelyzetek ugyanis a stresszhormon szint emelkedéséhez, ezzel az immunrendszer csökkent működéséhez és felgyorsult öregedéshez vezetnek.

A tanulmány szerzői szerint a magyar mintában felmért kutyák nagy része átélt ilyen traumatikus eseményeket, a társállatok életminősége és egészségi állapota sajnos ebben is a humánvalóságot tükrözi.