Az afrikai növényfajok harmadát fenyegetheti a kihalás
Nagyobb veszély leselkedik az afrikai növényfajokra, mint eddig hittük – legalábbis ez derült ki egy francia kutatócsoport tanulmányából, amely szerint a jelenlegi trendek alapján a most ismert afrikai növényfajok harmada hamarosan eltűnhet a Föld színéről.
Gilles Dauby, a Montpellier-i Egyetem biológusa, a tanulmány egyik szerzője mesterséges intelligencia felhasználásával próbálta megállapítani az egyes növényfajok konzervációs státuszát, és ehhez az IUCN vörös listájának kritériumrendszerét alkalmazta. A program 22 036 növény adatait dolgozta fel, a projekt annak a 2018-ban 23,3 milliárd dollárból indított vállalkozásnak a része, amelynek célja, hogy 2020-ig az összes ismert növényfaj elterjedtségét felmérje.
A tanulmány szerint a vizsgált fajok 17 százaléka bizonyult veszélyeztetettnek, további 14 százalékuk pedig potenciálisan veszélyeztetett státuszba került, ami azt jelenti, hogy az afrikai növények harmada eltűnhet a Földről, hacsak nem tesznek értük valamit. Az IUCN szempontrendszere szerint mindkét kategória növényei veszélyeztetett státuszba sorolandóak.
Thomas Couvreur, a tanulmány másik szerzője szerint a biodiverzitás csökkenése különösen érzékenyen fogja érinteni Afrikát, ahol egyebek mellett a várható népességnövekedés tovább nehezíti a helyzetet, a veszteség mértéke Tanzániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Etiópiában pedig akár a 40 százalékot is elérheti.
Nem helyettesíti a vörös listát
Dauby szerint a vizsgált növények 38 százalékát további veszélyek fenyegetik, mert csak viszonylag kis területen élnek meg, így jobban ki is vannak téve a természetkárosításnak, a környezeti hatásoknak vagy éppen az erdőirtásnak. A kutatók nem a vörös lista lecserélésére törekednek, hanem a konzervációs státusz megítélésének meggyorsításán dolgoznak: a mostani kategorizáláshoz elegendő volt mindössze 7 óra, míg a bevett módszerekkel akár egyetlen faj státuszának megállapításához is jóval több idő kell. Az IUCN üdvözölte a lépést, de William Hawthorne, az Oxfordi Egyetem botanikusa azért óvatosságra int: úgy gondolja, hogy az egyharmados becslés némileg szenzációhajhász, a pontos arányok megállapításához hosszasabb megfigyelésekre és alaposabb mérésekre lenne szükség.