Egyre kevesebb Viktor születik Magyarországon, de ennek nem a Rákosi-hatás az oka

Hiába élt és pusztított Szálasi Ferenc, a Ferenc utónévnek nem az ő munkássága, hanem a Szovjetunió uralma alatt töltött 40 év tett be – erre utalnak legalábbis a magyar utónév-statisztikák. 2018-ban már csak 266 újszülöttnél döntöttek úgy a szülők, hogy Ferenc lesz az első keresztneve, míg 1955 előtt még évi 3686 fiú kapta ezt a nevet, és a Ferenc volt az ötödik legnépszerűbb keresztnév. A szocializmus évtizedeiben egyenletesen csökkent a Feri nevű újszülöttek száma (igaz, hogy 1975-től kezdve a szülések száma is), míg 2000-ben már csak 483 fiút anyakönyveztek ezen a néven, és ezzel a Ferenc a 39. legnépszerűbb keresztnév volt. 

A Ferenc név lassú eróziója a harmadik évezredben is folytatódott, és mint a Magyar Keresztnevek nevű oldal statisztikája mutatja, egy kicsit meredekebben csökkent a népszerűsége 2006-ról 2007-re, azaz Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszédének kiszivárgása és az azt követő zavargások után. 2008-ban jött némi korrekció, de a Ferencek száma nem érte el többé a 2006-os szintet. Gyurcsány regnálása idején összességében a 43. helyről az 51. helyre csúszott a Ferenc.

Grafika: Qubit.hu

A Mátyás név népszerűsége jóval feltűnőbben csökkent az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig (a 34. helyről az 58.-ra csúszott az időszakban), és nem túlzás kijelenteni, hogy ez Rákosi Mátyás megítélését tükrözi, a politikai és a névadási trendek csak ritkán korrelálnak kimutathatóan. Egy a Bonni Munkaerő-kutató Intézetnél megjelent tanulmány szerzői például arra figyeltek fel, hogy hiába volt Horvátországban hírhedt történelmi személy az usztasa mozgalom alapítója, Ante Pavelic, a név sosem tűnt el teljesen, és a 20. század végén a nacionalizmus megerősödésével ismét népszerű lett.

Nem Orbántól függ a Viktor

Elég bizonytalan vállalkozás tehát a keresztnevek népszerűségéhez politikai összefüggéseket keresni, de azért a kísérletet elvégeztük a Viktorral is, amely 2018-ban a 66. legnépszerűbb férfinév volt, 187 újszülöttnek adták ezt a nevet. 

Látható, hogy ez a keresztnév az ötvenes években indult diadalútra, a csúcsot pedig az 1975 és 1984 közötti időszakban érte el, amikor a 26. legnépszerűbb fiúnév volt, és volt olyan év, hogy 791 Viktor született Magyarországon. A kilencvenes évek második felére a 40. helyre esett vissza (455 új Viktor/év), és 2000-ig, az első Orbán-ciklus közepéig tartotta is ezt a helyezést, mégpedig növekvő esetszámmal (467 új Viktor/év). A ciklus végéig hátralévő két évben viszont majdnem hogy zuhant a név népszerűsége, 2002-ben már csak 292 újszülöttet neveztek el Viktornak, ez az 50. helyre volt elég. 

Orbán Viktor ellenzékben töltött időszaka (vagy valami más) kedvezett a Viktor utónévnek, 2002 és 2009 között megint egyre több fiút neveztek el így, leszámítva egy 2004-es kis visszaesést. Ebben az időszakban az 50. helyről a 45. helyre jött föl a népszerűségi listán, a 2009-es csúcson 374 baba kapta ezt a nevet. 2010-től fogva viszont, akárhogy is nézzük, egyre kevesebb újszülöttet anyakönyveznek Viktornak, leszámítva egy kis korrekciót a menekültválságot követő évben, 2016-ban. Azért még így is jobb a Viktor-helyzet, mint a kommunizmusban!

Grafika: Qubit.hu

A téma egyik avatott kutatója Magyarországon Raátz Judit, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Mint a Qubitnek elmondta, „nem tudunk pontos összefüggést kimutatni egy-egy politikus megítélése – elfogadottsága vagy éppen elutasítása – és a nevének választása között. Ma a szülők névadását ez nem befolyásolja.” A kutató szerint a Viktor és a Ferenc nevek trendjeit inkább az alakítja, hogy hányan vannak az apukák, akik ezeket a neveket viselik: ha a Viktor nevűek vannak többen, az újszülött fiúk közül is többen öröklik ezt a nevet. 

Ma a névadást inkább befolyásolja egy híresség neve, vagy az ő gyerekének a neve, de ez sem tekinthető tömeges változásnak.  

Korábban pedig a történelmi alakok, egy-egy település kedvelt földesurának vagy éppen papjának, bábájának a neve válhatott kedveltté – folytatta Raátz. A tiszteleti névadás jellegzetes példája a Lajos és a Sándor nevek gyakoriságának növekedése a 1848-as szabadságharc után, vagy például az, hogy Gödöllőn a kastélyt építtető Grassalkovich Antal után több gyerek kapta az Antal nevet.

Illusztráció: Raátz Judit
Illusztráció: Raátz Judit

Az Adolf-probléma elszigetelt

Szélsőségesebb és nagyobb hatású politikusoknál egyértelműbbnek látszik az összefüggés: elég valószínű például, hogy Adolf Hitler egy életre kicsinálta az Adolf keresztnevet, akár a német,

Grafika: Qubit.hu

akár a svájci,

Grafika: Qubit.hu

akár a norvég statisztikákat nézzük.

Grafika: Qubit.hu

Az biztos, hogy az Adolf tekintetében több országban, így Magyarországon is markáns cezúra észlelhető 1945-nél, az az előtt születettek körében ugyanis még elég gyakori ez a név, főként német és francia nyelvterületen (utóbbi esetben persze Adolphe-ként). Mellékszál, hogy az Adidas márkanév is egy Adolfot rejt magában, az 1900-as születésű alapító, Adolf Dassler becenevét, aki hivatalos minőségében is inkább az Adi nevet használta.

A német névstatisztikák szerint az Adolf név 1951 óta alig-alig bukkan fel az újszülöttek között; 2006-ban például egy 27 700-as mintában csak egyszer fordult elő, akkor is második utónévként. (Tudni kell azonban, hogy Németországban abban az évben több mint 670 ezer gyerek született.) 

Németországban ez akkora téma, hogy tavaly Der Vorname címmel még egy vígjáték is készült, ahol alapkonfliktusnak bőven elég volt annyi, hogy egy gyereket váró pár bejelenti, hogy Adolfnak fogja hívni a gyerekét. Az erről szóló cikkben a Local.de megszólaltatja az 1970-ben, Ausztriában született Adi Hütter labdarúgót, aki bevallja, hogy a nagyanyja beszélte rá a szüleit a névre, amelyet fiatalon meghalt nagybátyja után kapott, és amely sok kényelmetlenséget okozott neki felnőttkorától fogva. A cikkben sorsüldözöttként idézett Adolfok rendre családi hagyományok miatt kapták ezt a keresztnevet, kivéve egy 1948-as születésűt, akinek a szülei tényleg nácik voltak, és aki ráadásul Linzben nőtt fel, ahol Hitler iskolába járt.

Olaszországban a második világháború után szintén zuhant az Adolfo változat népszerűsége, az Egyesült Államokban ugyancsak kevés Adolf nevű emberrel van esélyünk találkozni. Viszont a portugál és a spanyol nyelvterületeken az Adolfo név nem veszített olyan sokat a népszerűségéből, mint azokban az országokban, amelyeket közvetlenül érintett a második világháború. 

Raátz kutatásai szerint (az Adolfot leszámítva) külföldön is sokkal könnyebb példát találni a tiszteleti névadásra, Roosevelt elnökké választása például jelentősen növelte a Theodore név népszerűségét, ahogy távoli rokona, Franklin is az egekbe röpítette ezt a keresztnevet, legalábbis egy időre.

Theodore nevű újszülöttek előfordulása az Egyesült Államokban egymillió újszülöttre vetítve.Illusztráció: Babynamewizard.com

Meglehet, hogy idővel már a kérdést is felesleges lesz feltenni, hogy mennyire hat vissza a szülők névválasztásaira a közélet, ugyanis napjainkban egyre inkább az motiválja a névadást, hogy a gyerek majd kitűnjön a tömegből ritka, sőt furcsa nevével. Az Egyesült Királyságban például 2015-ben már hatvanezer regisztrált név volt, és ebből ötvenezret csak egy-két gyerek visel. Még így sem könnyű olyan nevet választani, amely valóban kilóg a sorból, de erről már azt a két tucat brit szülőpárt kellene megkérdezni, akik a 2010-es években Unique-nak, azaz egyedülállónak nevezték el a kislányukat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: