Hitler a magyarok nemzeti ünnepén, 1944. március 15-én hívatta a klessheimi vadászkastélyba Horthy Miklóst, majd négy nappal később a Német Birodalom megszállta Magyarországot. A Rubicon Intézet konferenciáján azt igyekeztek megfejteni, mi történt a két dátum között, mit tudtak a magyar vezetők a németek terveiről, és hogyan úszott el a remény a kiugrásra.
A nagy világgazdasági válság harmadik évében, 1932 igazán forró nyarán az újságokban Hanussen és Hitler ezoterikus viszonya, a strandokon zajló vállpántrazziák, az aratóversenyek, az olimpikonok utazási költségeinek előteremtése és a hajdúnánási girardi-kalap tematizálta a közbeszédet.
Bár úgy tűnik, hogy a közéleti események párhuzamba állíthatók például a Viktor név magyarországi népszerűségével, a téma kutatója szerint a névadásban sokkal inkább az apák neve számít, és nem az, hogy hogyan hívják az aktuális országvezetőt.