Magyar kutatók fedezték fel az agyban a negatív tapasztalatok feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket
Az agykutatás mára nagyjából tisztázta, hogy milyen agyterületek játszanak szerepet abban a rendszerben, amely a korábbi negatív tapasztalatot köti össze a pillanatnyi, jelen idejű kontextussal. Eszerint a negatív tapasztalat, a kontextus és a viselkedés információcsomagját a hippokampusz segítségével raktározza el a memória.
Azonban arra a kérdésre mindeddig nem találták meg a választ, hogy mi hangolja össze ezeket az olykor egymás utáni, máskor egymással párhuzamosan zajló részfolyamatokat. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Szőnyi András és Zichó Krisztián, valamint Nyiri Gábor vezette kutatócsoportjának tanulmánya fordulatot hozott ezen a területen – számolt be az eredményről a Magyar Tudományos Akadémia honlapja.
A Science folyóiratban november 29-én megjelent cikkből kiderül, hogy a magyar kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik e negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy medián raphe régió (MRR) nevű területére vezettek, ezen belül is egy korábban még nem ismert serkentő sejtpopulációhoz, amely egy bizonyos fehérjét (vezikuláris glutamáttranszporter 2, vGluT2) tartalmaz.
E sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még persze lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy
e sejtcsoport aktiválása éppen azokat a reakciókat – agitált, agresszív, illetve depresszív, szorongó viselkedés – váltották ki, amit a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.
A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatók felfedezésére a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A kísérletek ugyan egereken zajlottak, azonban meglehetősen alapvető funkciókról van szó, és az agy egy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik. Mivel e sejtcsoport tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra (valamennyi tartalmazza azt a bizonyos vGluT2 fehérjét), ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak.
A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így e sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat ezek kezelésére, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.
(Via MTA)
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Az álomhoz hasonló állapotba hozza az éber emberi agyat a misztikus sámánfőzet, az ayahuasca
Az intravénásan adagolt DMT úgy változtatja meg az emberi agytevékenységet, mint ha az alanyok ébren álmodnának, állapította meg egy friss tanulmány. A londoni Imperial College kutatói 13 önkéntes agyhullámait vizsgálták a szer hatása alatt.
Magyar kutatók elsőként publikálták, hogy működhet igazából az emberi agy idegsejthálózata
Minden eddiginél pontosabban képet alkotott az ELTE Bioinformatikai Kutatócsoportja az agyi neuronok nyúlványaiból álló hálózatról, az agygráfról.