Szén-dioxid megfigyelőrendszert épít az Európai Űrügynökség
1,8 milliárd eurót szavaztak meg az Európiai Űrügynökség, az ESA részére az Európai Unió tagállamai a csütörtökön Sevillában véget ért Space 19+ kormányközi konferencián, ahol a Magyarország küldöttségét vezető Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még november 27-én ambiciózus terveket jelentett be, amely szerint 2025-ben orosz segítséggel újra magyar űrhajós utazik az űrbe.
A Space 19+ fajsúlyosabb eredményeket is hozott. Az egész európai űrszektor fejlesztése ugyanis nem az emberes küldetések irányába halad, hanem az olyan földmegfigyelési technológiák bővítésére, mint amilyen a már most is működő Copernicus Sentinel program műholdhálózaat.
A sevillai csúcson meghozott döntések után az ESA világviszonylatban legerősebb, földmegfigyelő műholdflottája 11 új eszközzel bővül. A mérő- és megfigyelőeszközök közül három kizárólag a szén-dioxidra koncentrál majd. A műholdak képesek lesznek megkülönböztetni az emberi tevékenység által a légkörbe kerülő CO2-t a természetes (például szeizmikus) folyamatok során keletkezett szén-dioxidtól.
A 2025-től felbocsátandó többi műhold feladata is a klímaváltozás vizsgálata, illetve Afrika és az Antarktisz megfigyelése lesz, csak más paraméterek alapján.
A Sentinel műholdak már jelenleg is komoly eredményekkel járultak hozzá a globális földi folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Az alábbi videó a földi óceánok kémiai összetételének változását illusztrálja:
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Harminc éve nem volt olyan kicsi az ózonlyuk, mint most
A jelenség nem az emberi erőfeszítésekkel függ össze, hanem azzal, hogy a sztratoszférában hirtelen 20-30 fokos felmelegedés következett be.
A SpaceX műholdja majdnem karambolozott az űrben, de az Európai Űrügynökség résen volt
„Tájékoztattuk a SpaceX-et, ahonnan azt válaszolták, hogy nem terveznek cselekedni” – írta az Európai Űrügynökség, amelynek így rendhagyó manőverrel kellett elkerülnie az ütközést.