Interaktív térképen a világ nagyvárosainak légszennyezettsége

Ha eddig bárkinek is kétségei voltak, hogy a magyar fővárosban egészséges-e levegőt venni, mostantól nem kell találgatnia. A válasz: nem. Mindezt a New York Times látványos infografikán mutatja be, sőt, össze is hasonlítja más városok légszennyezettségével. Itt lehet böngészni:

A szemléletes ábra legfőbb erénye, hogy a levegővételt igazán kockázatossá tevő mikroszemcsék koncentrációját egy monitornyi felületen érzékelteti. Eszerint Budapesten köbméterenként több mint 100 mikrogrammnyi káros mikroszemcsét lélegzünk be a legszmogosabb napokon. Egészségesnek az a levegő számít, amelyben a mikroszemcsék koncentrációja nem haladja meg a 12 mikrogrammot köbméterenként.

Ha most bárki nyugodtan hátradőlne, annak tudatában, hogy távol él a magyar fővárostól, mondjuk Nyíregyházán, Szegeden, Debrecenben, Sopronban vagy Nagykanizsán, az a rossz hírünk van, hogy ezekben a városokban, vagyis gyakorlatilag Magyarország-szerte egészségtelen a levegő, legalábbis azokon a napokon, amikor a légszennyezés a szokásosnál nagyobb. Ez a helyzet például azokon a téli napokon, amikor a fűtési szezon által terhelt levegő cseréje az átlagosnál alacsonyabb, például mert nem fúj a szél.

Noha Magyarországon a hivatalos adatok szerint nincs légszennyezési vészhelyzet, a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace november közepén arról számolt be az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának egyik ülésén, hogy a hivatalosan közölt adatok messze alatta maradnak a légszennyezettség valódi mértékének. Ez már csak azért is aggasztó, mert a magyar kormány ellen már a hivatalos adatok ismeretében is per folyik az Európai Bíróságokon a folyamatos határérték feletti levegőszennyezettség miatt.

A mérésekhez a Levegő Munkacsoport egy Magyarországon egyedülálló, a rendkívül apró részecskék számát és átlagos méretét is meghatározni képes műszert használt. A forgalmas utak mentén mért részecskék átlagos átmérője 20-40 nanométer, a tömegük így annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások – amelyek az egy köbméterben található részecskék tömegét mérik – mérési eredményeiben elhanyagolható tételt jelentenek még akkor is, ha hatalmas mennyiségben vannak jelen. 

Van, ahol majdnem olyan egészségtelen levegőt venni, mint nem venni

Az egészségtelen budapesti levegőnél egyébként bőven van még lejjebb: San Francisco környékén például már nagyon egészségtelen levegőt venni, a mikroszemcsék koncentrációja több mint kétszerese a budapestinek. Ez azonban elsősorban nem a budapestihez képest egyébként lényegesen nagyobb autóforgalomnak, hanem az erdő- és bozóttüzek okozta légszennyezésnek köszönhető. Autóforgalom ide vagy oda ugyanis, San Franciscóban, ha épp nincs futótűz, a Berkeley Earth nonprofit szervezet adatsora szerint többnyire egészségesebb a levegő, mint a magyar fővárosban. Ugyanez igaz egyébként szinte a teljes Egyesült Államok területére, New Yorkkal, Washingtonnal, Bostonnal és más metropoliszokkal együtt is.

Az extrém mértékű légszennyezésért egyébként a szénerőműveken és a gépjárművek eregette kipufogógázon kívül többnyire a futótüzek, valamint az ipari tevékenység miatt a levegőbe kerülő kémiai anyagok a felelősek.  

Forrás: Berkeley Earth

A futótüzek égéstermékei által terhelt San Franciscó-i levegő is tüdőszanatóriumi minőségűnek számít Új-Delhi levegőjéhez képest, amiben kis túlzással több a mikroszemcse, mint az oxigén. Ott már több mint kockázatos élni, ahol a mikroszemcsék koncentrációja eléri a 900 mikrogrammot köbméterenként – ez közel kétszer annyi, mint az élhető minőségű levegőben számított határérték maximuma. Így aztán nem túl meglepő, hogy a légszennyezés miatt évente bekövetkező, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint közel 7 millió haláleset többségével Délkelet-Ázsiában kell számolni. 

A tarlóégetésből, építkezési porból, erőművek kibocsátásából és a Dívali nevű fényünnep tűzijátékainak füstjéből összeálló szmog novemberben légszennyezettségi válságot okozott Indiában. Ez odáig fajult, hogy a fővárosban november elején közegészségügyi szükségállapotot hirdettek.

Nagyobb légszennyezés mellett több a bűncselekmény

Mint arról a Qubiten részletesebben is írtunk, a láthatatlan, néhány mikrométernyi szennyezők az elmúlt néhány év kutatási eredményei szerint sokkal károsabbak, mint eddig hittük: az egyértelmű egészségügyi hatások mellett a viselkedésünket, a hangulatunkat és a teljesítményünket is befolyásolják, aminek következtében a tanulmányi eredmények és a munkahelyi produktivitás romlik, a bűnözés mértéke pedig nő a szennyezettebb területeken. 

Városi környezetben szinte elkerülhetetlen a légszennyezés, az emberiségnek pedig mára a nagyobbik része él városokban az ENSZ tavalyi jelentése szerint. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái arról is tanúskodnak, hogy a Föld lakosságának még ennél is jóval nagyobb, több mint 90 százaléka él olyan területen, ahol a szervezet által megszabott határértéknél nagyobb a levegőszennyezés mértéke. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: