A nagyvárosok szmogjában élőket nagyobb eséllyel veszélyeztetik a fosszilis tüzelőanyagok súlyos hatásai, ami az egyik legritkább idegsorvadásos betegség kialakulásáért is felelős lehet.
A szmog eltakarta az üvegházhatású gázok teljes hatását, így hiába tisztább a levegő, az átlaghőmérséklet megnőtt. Ettől függetlenül a légszennyezettséget és a szén-dioxid-kibocsátást is fontos tovább csökkenteni.
Hatalmas társadalmi különbségekre utal a gyerekkori asztmatünetek eloszlása: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut.
Egy friss kínai kutatásban ötven város kommunikációs gyakorlata és a légszennyezettség közötti összefüggéseket vizsgálták. Kiderült, hogy azokban a városokban, ahol a kormányzást a lakók transzparensnek értékelték, a levegő minősége is jobb volt, és évente átlagosan 2000 fővel kevesebben haltak meg a szennyezés miatt.
372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség; az élbolyban skandináv városok végeztek, míg a magyar települések a lista alján kullognak.
Minden eddiginél közérthetőbb ábrák készültek a világ minden pontját eluraló légszennyezettségről – bár vannak jó példák, a városlakók 99 százaléka olyan helyen él, ahol a határérték fölött van a szálló por koncentrációja.
Az Egyesült Államokban a levegőminőség 2054-re a 2004-es szintre eshet vissza a klímaváltozás miatt.
A hulladéklerakók egész évben kibocsátók, a vizek viszont egész évben a porszennyezés elnyelői. A közúthálózat szerepe viszont nem ennyire egyértelmű: fűtésszezonban segítenek tisztítani a városi levegőt.
A világ minden pontján egészségügyi fenyegetést jelentő antibiotikum-rezisztencia és a súlyos egészségügyi problémákat okozó légszennyezettség külön-külön is veszélyesek, de egy megfigyeléses vizsgálat szerint kapcsolat van közöttük.
Az IQAir frissen megjelent jelentése szerint a légszennyezés mértéke szinte mindenhol meghaladja a WHO által megszabott egészségügyi határértéket. A vizsgált városok 97 százalékában rossz a levegő, Magyarországon a szennyezés a határérték háromszorosa, ezzel a világ középmezőnyében jár.
Egy kínai kutatásban 30 ezer férfi adatait vizsgálták, és megállapították, hogy a spermiumok számát ugyan nem érintik, de a mozgékonyságukat csökkentik a levegőt szennyező részecskék.
A fatüzelésű kályhák füstje több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a benzines vagy dízelautókból kipufogó füst, ráadásul nemcsak a városi, de az otthoni levegőt is szennyezi. Hollandiában közben már támogatást lehet felvenni a környezetbarát fűtési megoldásokra való átállásra.
Volt olyan nagyváros, ahol 60 százalékkal visszaesett a nitrogén-dioxid koncentrációja, de a világ nagy részén 20–50 százalékkal csökkent az NO2-kibocsátás, ami jól mutatja, hogy van értelme a klímaváltozás emberi hozzájárulásáról beszélni.
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.