Eltűnt egy férfi ejakulátumából a saját DNS-e, miután csontvelő-átültetésen esett át
Meglepő eredményt hozott a nevadai Washoe megye seriffhivatalában dolgozó, csontvelő-átültetésen átesett Chris Long DNS-tesztje: a vérében, testében, sőt az ejakulátuműban lévő sejtek már nemcsak az ő DNS-ét tartalmazták, hanem annak a német férfinak a genetikai információit is, akitől évekkel korábban leukémiásként csontvelőt kapott.
A hivatal igazságügyi szakértői csoportjában dolgozó kollégák szerették volna tudni, hogyan hat Long DNS-ére a beavatkozás, ő pedig beleegyezett, hogy kísérleti nyúllá váljon. Így az operáció óta eltelt négy évben újabb és újabb genetikai teszteknek vetették alá. A kollégák számítottak rá, hogy valamiféle változást észlelnek majd Long DNS-ében a transzplantáció miatt, de arra nem készültek fel, hogy ilyen szintű átalakulás ment végbe a férfi szervezetében.
Mostanra Long ejakulátumában már nem az ő, hanem a donorja DNS-e található meg: csak a mellszőrében és a hajában lévő DNS maradt teljes egészében érintetetlen. Mikor a New York Times arról kérdezte, mit szólt mindehhez, Long lakonikusan így felelt: „úgy éreztem, eléggé hihetetlen, hogy én eltűnhetek, és valaki más pedig megjelenik”. Egyik kollégája, Darby Steinmetz pedig úgy fogalmazott: „eléggé sokkolt minket, hogy Chris már nincs is jelen”.
Frissítés december 12-én (a következő információ cikkünk korábbi verziójából kimaradt, a hibáért elnézést kérünk.) Igaz, mint a Times cikkéből kiderül, a férfi évekkel korábban, második gyermeke születése után vazektómián esett át, azaz átvágatta az ondóvezetékét, tehát a spermájában nem lehetnek hímivarsejtek. Sőt az ejakulátumot innentől nem is lehet spermának és ondónak sem nevezni, ezek ugyanis definíció szerint hímivarsejtet is tartalmaznak.
Nem vész el, csak átalakul
Long persze igazából nem tűnt el: testén nincsenek szemmel látható változások, a lapnak nyilatkozó genetikai szakértők pedig kizárták, hogy Long esetleg a donor DNS-ét örökítse tovább a gyerekének (a vazektómia miatt a kérdés persze tisztán teoretikus). Szerintük ez még akkor sem lehetséges, ha a férfi ejakulátuma már kizárólag a német férfi genetikai információit tartalmazza.
Az eset ugyanakkor erősen megkérdőjelezi a ma már széles körben elfogadott DNS-bizonyítékok megbízhatóságát – ezért is érdeklődtek a beavatkozás következményei iránt annyira Long igazságügyi szakértő kollégái, akik már korábban is találkoztak olyan esettel, amikor a DNS-bizonyíték nem egyértelműen fedte fel egy elkövető identitását, de még a nemét sem.
Egy dél-koreai esetben egy áldozat testében két elkülöníthető DNS-t találtak: az egyik egy férfihoz, a másik pedig egy nőhöz tartozott. Kiderült, hogy az áldozat korábban csontvelő-átültetésen esett át, és a lánya volt a donor. A nő DNS-e aztán helyenként átvette az apa DNS-ének helyét.
Ha egy Longhoz hasonló kiméra (kimérának azt nevezik, amikor egy élőlény genetikai állománya kettőnél több forrásból származik) például nemi erőszakot követ el, a genetikai tesztelés félrevezető információhoz juttatná a nyomozó hatóságot – a bíróságok mégis megcáfolhatatlan bizonyítéknak tekintik, erősebbnek, mint például a tanúvallomást vagy az alibit. Van, aki szerint túlságosan is megbíznak benne, mintha nem fordulnának elő laboratóriumi hibák, mintacserék és egyéb tévedések – illetve mint most kiderült, kimérák is.
Ha valakit ártatlanul gyanúsítanak meg DNS-bizonyítékok alapján, a jelen nyomozati gyakorlat mellett igen nehezen tudja csak elkerülni a vádemelést. Ezidáig még az sem volt széles körben közismert, hogy egyes orvosi beavatkozások kimérává teszik az embert, ahogy Chris Longgal is történt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: