Az emberiség történetében a kisebb közösségek szabályai, az isteni büntetések ígérete, majd az államok intézményei is hatásosan kezelték a bűnözést, de a globalizált és egyre polarizálódó világunkban ezeknek egyre kisebb az elrettentő erejük. Mi lenne, ha még azelőtt azonosíthatnánk a bűnelkövetőket, hogy megtörténne a baj?
A 39 éves liverpooli férfi nem a fénykép miatt kapott börtönbüntetést, hanem ketamin-, heroin- és kokainkereskedelemért, de az árulkodó fotó vezetett a lebukásához. A fényképalapú ujjlenyomat-felismerő technológia fejlődése nemcsak a bűnözőkre veszélyes, hanem mindenkire, aki másokkal is megosztja az egyre jobb minőségű fotóit.
Nemrég ártatlanul tartóztattak le egy fekete férfit, akit tévesen azonosított a rendőrség arcfelismerő szoftvere. A polgárjogi szervezetek betiltanák, a rendőrség tovább alkalmazná az eddig használhatatlannak bizonyult rendszert.
A londoni rendőrség szerint megérett a technológia az éles bevetésre, de a tesztek független elemzései szerint még mindig nem elég megbízható a rendszer. Volt olyan teszt, ahol a riasztások 81 százaléka téves volt.
Chris Longot négy éve műtötték meg, azóta a teste egyes részein teljesen átvette az uralmat a német donor genetikai állománya, és mostanra már csak a mellszőrében és a hajában maradt érintetetlen a DNS. Az eset számos kérdést vet fel a bűnüldözésben használt DNS-bizonyítékokkal kapcsolatban.
Az egyre olcsóbb DNS-tesztek korában legszemélyesebb adatunk, saját genomszekvenciánk is sokkal nyilvánosabb, mint gondolnánk vagy szeretnénk – még akkor is, ha személy szerint soha nem használunk ilyen teszteket.
A Rekognition nevű alkalmazást máris használják a bűnüldözésben, pedig a jelek szerint egyáltalán nem tévedhetetlen, ráadásul fajilag elfogult.