Kiderült, hogy mi alapján választanak ütögetni való fát a csimpánzok: korábban azt hitték, hogy valami primitív rituálé zajlik a dzsungel mélyén, most viszont úgy tűnik, hogy csak azért, mert tetszik nekik az általuk keltett hang, és ennek alapján választanak célpontot.

Egy korábbi, 2016-os, Nature-ben megjelent tanulmány felveti annak a lehetőségét, hogy a csimpánzok valamilyen oknál fogva szentnek tartják az általuk választott fákat, sőt, az is lehetséges, hogy a fák tövében összegyűlt kövek a korai emberek számára is kijelölték a szent helyeket. Bár az nem zárható ki, hogy a majmok kőhalmai korábban szent helynek számítottak, most úgy tűnik, hogy az állatok hang alapján választják ki, hogy melyik fákon kezdenek dobolni. 

Ammie Kalan, a Max Planck Intézet primatológusa szerint még a főemlősök körében is ritka az eszközhasználat, azt a jelenséget pedig, hogy nem élelemszerzésre használják a köveket, csak azokban a nyugat-afrikai csimpánzközösségekben figyelték meg, ahol az előző kutatás zajlott. Kalan szerint érdekes az is, hogy a csimpánzok a jelek szerint valamiért különösen ragaszkodtak az egyes fákhoz, ahová vissza is jártak köveket dobálni, így úgy döntött, hogy megvizsgálja a tuskók akusztikus tulajdonságait. Kalan hipotézise az volt, hogy a dobolás valamiféle kommunikációs célt szolgál, a szokás pontos okait viszont még nem sikerült megfejteni, azt viszont igen, hogy mi tetszik a csimpánzoknak: a hosszú, zengő hangokat kedvelik.

Zengő hangot akarnak

Kalan és munkatársai maguk is nekiálltak kővel dobálni a fákat, a felvételeket pedig összehasonlították a 2016-os kutatáson rögzítettekkel. A csimpánzok a jelek szerint pontosan tudták, mit akarnak: hiába állt egymás mellett több hasonló méretű és fajtájú fa, volt, amit jobban kedveltek, mint a többit. A kísérlethez a kutatók ugyanazt a helyszínt keresték fel, ahol korábban a csimpánzoknál is megfigyelték ezt a viselkedést, és ugyanazokat a fákat vizsgálták, mint amelyeket az állatok is kedveltek. 

A kutatók összesen 13 különböző fát vizsgáltak különböző körülmények között, és kiderült, hogy a csimpánzok jobban kedvelik a mély hangot kiadó fákat, ezen belül is különösen szeretik a gyökérrésznél megdobálni őket, így jön létre az a hanghatás, amelyet a jelek szerint kedvelnek. Erre mutatott az is, hogy az állatok figyelemre sem méltatták a tömör, ezért unalmas hangokat kiadó fatörzseket, hiába tűnnek a kevésbé vájtfülű laikus számára hasonlóan vonzó célpontnak. 

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a csimpánzok elkurjantják magukat, mielőtt lecsapnának a kővel. Kalan és csapata szerint azt sikerült ugyan megfejteniük, hogy a csimpánz mi alapján választ fát, azt viszont, hogy miért csinálja, még nem sikerült megválaszolni. A korábbiakban a rituális helyszíneken kívül több felvetés is született, ezek alapján a territórium kijelölésétől a párzási rituáléig bármi elképzelhető. 

Az ember veszélyezteti a csimpánzok kultúráját

Qubit.hu majom 2019. március 11.

Az eddig is világos volt, hogy az ember túlszaporodása nem tesz jót a főemlősöknek, de arról most sikerült elegendő adatot szerezni, hogy az emberi közelség elszürkíti a csimpánzok csoportspecifikus viselkedését is. Egyre több érv szól amellett, hogy a természetvédelem a fajok kulturális viselkedését is figyelembe vegye.

A csimpánzok a széklettől ugyan nem undorodnak, de nem is azért esznek belőle, mert aberráltak

Vajna Tamás majom 2017. november 20.

A főemlősök körében általánosan elterjedt koprofágia és az undor ellentmondásos viszonyát vizsgálták japán kutatók.

Önzetlenül segítenek egymáson a csimpánzok

Rácz Johanna majom 2017. november 20.

A tudomány sokáig úgy tartotta, csak az ember képes mások nézőpontjába helyezkedni.