2019 volt a valaha mért második legmelegebb év
A tavalyi december 0,7 Celsius-fokkal volt melegebb, mint bármelyik más december 1880 és 2010 között, ennél csak 2015 utolsó hónapjában regisztráltak magasabb átlaghőmérsékletet. 2019-ben így 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb az éves átlaghőmérséklet a Földön, mint a 19. század második felében – derül ki az Európiai Unió által létrehozott európai klímaügynökség, a Copernicus Climate Change Service (C3S) friss jelentéséből.
A globális klímaváltozás monitorozására és a várható folyamatokhoz való alkalmazkodási stratégiák kidolgozására létrehozott szolgálat az amerikai űrhivatal, a NASA, az amerikai légkörkutató hivatal, a NOAA és több egyetemi kutatóközpont adatsorait is összesítő elemzése szerint a globális szárazföldi és óceán felszínén mért hőmérséklet tavaly 0,98 Celsius-fokkal magasabb volt, mint a 20. században megfigyelt átlag.
Ezzel tavaly közel olyan magas volt az éves globális átlaghőmérséklet, mint az elmúlt másfél évszázad legforróbb évében, 2016-ban, amikor 1,2 Celsius fokkal volt magasabb a globális átlag, mint a 19. század második felében.
Az éghajlattudósok friss jelentéséből az is kiderül, hogy a harmadik évezred második évtizede volt a legmelegebb évtized a feljegyzések kezdete óta.
A C3S jelentése szerint a melegedés egyértelmű és kétségbevonhatatlan trend, amely bizonyosan az emberi tevékenység eredménye.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Idén először kizárólag környezeti kockázatok szerepelnek a Világgazdasági Fórum globális fenyegetettségi toplistájában
A davosi csúcstalálkozó előtt rendszerint kiadott jelentés idei változata szerint a szélsőséges időjárás, a klímacselekvések bukása, a természeti csapások, a biodiverzitás csökkenése és az ember okozta környezeti katasztrófák fenyegetik legjobban az emberiséget.
Durván melegednek az óceánok, 2019-ben újabb hőmérsékleti rekordot mértek
2019 nemcsak a legmelegebb év volt az óceánok történetében, de az elmúlt évtized legnagyobb mértékű felmelegedésével is szolgált. Az óceánok langyosodása pusztítja a vízi élővilágot, emellett a szárazföldi viszonyokat is egyre mostohábbá teszi.
A felmelegedés miatt már a Csomolungma is kizöldül
A hóhatár visszahúzódása után gyorsan kezd terjeszkedni a vegetáció, amit műholdképes felvételek is mutatnak. De azt még nem tudni, hogy ez a szubnivális ökoszisztéma milyen hatással van a Himalája hidrológiájára.