Úgy savasodik a Csendes-óceán, hogy a tarisznyarákok már elkezdtek bomlani
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A kaliforniai tarisznyarák (Metacarcinus magister) a Csendes-óceán északnyugati partjának egyik legfőbb halászati termékének számít, de az élőhelyéül szolgáló óceán csökkenő pH-értéke miatt egyre rosszabb állapotban emelik ki a vízből a rákokat. Egy friss tanulmány szerint a tarisznyarákok páncélját és érzékszerveit is károsítja az óceánok savasodása.
Bár a kutatók számoltak azzal, hogy a savasodás előbb-utóbb hatással lesz a parti élőlényekre, a tarisznyarákok épsége sokkal gyorsabban romlik, mint várták. „Ha a rákok máris érintettek, akkor tényleg sokkal jobban oda kell figyelnünk a tápláléklánc összetételére, mielőtt túl késő” – mondta Nina Bednarsek kaliforniai vízkutató, a tanulmány vezető szerzője. A tanulmány a Science of the Total Environment című folyóiratban jelent meg, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) támogatásával.
Az NOAA álláspontja szerint az óceánok savasodását az okozza, hogy a vizek egyre több szén-dioxidot vesznek fel a légkörből, ami csökkenti pH-értéküket. A savasodás során olyan többlettápanyag oldódik fel a partok közelében, ami algaburjánzást idézhet elő, valamint a tenger hőmérsékletét és sótartalmát is megnöveli.
A rákfélék páncélja és a korallok váza például karbonátionokból épül fel, amelyek a savasabb vízben ritkábban fordulnak elő, ezért a savasodás során egyre gyengébb és sebezhetőbb rákok, korallok, kagylók vagy planktonok lepik el az óceánokat. A vizsgált kaliforniai tarisznyarákoknál még lárvaállapotban jelentkezett a páncél szétmállása a savas vízben, és ez a kutatók szerint nemcsak az úszóképességüket, de a ragadozókkal szembeni esélyeiket is csökkenti.
„Azt látjuk, hogy a rákok lárvái már most bomlásnak indulnak, pedig ennek sokkal később kellett volna bekövetkeznie az évszázadban” – mondta az NOAA kutatója, Richard Feely. A rákok páncéljának sérülésére ugyan számítottak a kutatók, de arra nem, hogy a szőrszál vastagságú érzékszerveiket, a mechanoreceptorokat is károsítja az alacsony pH-érték. Amellett, hogy e szervek nélkül lassabban úsznak, a táplálékszerzést is nehezebbé válik.
Végső soron pedig az óceánok rákokkal táplálkozó élőlényeit és az embert is érinti a tarisznyarákok pusztulása: a tápláléklánc felborulása a tengeri ökoszisztémának, a népszerű élelmiszernek számító faj minőségromlása pedig a halászatoknak tehet be.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Apokaliptikus fenyegetés helyett végre megoldásokat javasol egy friss jelentés az óceánokról
Amíg mindenki az ENSZ világvége-jelentésére figyelt, egy nemzetközi óceánkutató szervezet öt pontba szedte, hogyan lehet megmenteni a világtengert úgy, hogy még a párizsi klímaegyezmény lehetetlennek gondolt vállalásai is tarthatók legyenek.
Kiderült, hogy a parti tarisznyarákok képesek tájékozódni egy labirintusban
Csak motiválni kell őket, és türelem szükséges hozzájuk. Úgy tűnik, hogy a vízi ízeltlábúak meglepően fejlett kognitív képességekkel rendelkeznek, és két hét után is képesek visszaemlékezni az élelemhez vezető útra.
Egyre vadabb ötletekkel akadályoznák meg a Nagy-korallzátony teljes pusztulását
A felhők kivilágosításával előzné meg vagy legalábbis késleltetné a küszöbön álló természeti katasztrófát egy ausztrál kutató. Mások filmréteggel vonnák be az óceánt, ismét mások célzottan szaporítanák az ellenálló korallpolipokat.