Robotmedúzákkal tárják fel az óceán ismeretlen mélységeit

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Medúzák szinte mindenhol akadnak a tengerben – épp ezért döntöttek úgy a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói és a Stanford Egyetem óceánbiológusai, hogy munkára fogják őket, és a segítségükkel próbálnak meg tájékozódni a tengerek állapotáról. Komoly feladat vár ezekre az egyszerű állatokra, a tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis még a Holdról is többet tudunk, mint a tenger mélyéről. 

Miután természetes állapotában egy medúza nem túl beszédes, a kutatók szenzorokat akarnak elhelyezni az állatokon, hogy így jelenthessenek a tengerfenékről. Az eddigi kísérletek alapján a medúzák mozgását már képesek egy implantátummal befolyásolni, a következő lépés a távirányítás lehet. 

John Dabiri, a tanulmány vezető szerzője szerint a medúzák azért is tűnnek jó választásnak, mert rengeteg van belőlük, a szenzorokat a segítségükkel pedig oda is el lehetne juttatni, ahol eddig nem végeztek méréseket – ráadásul a hajókkal történő vizsgálatoknál jóval olcsóbb is lenne az állatok munkára fogása. 

A kutatók a biorobot segítségével az óceán hőmérsékletét, sótartalmát és oxigénszintjét szeretnék monitorozni. 

A medúza többre képes

A 2013 óta végzett kísérletekben a biológusok a háromszorosára tudták gyorsítani a medúzák mozgását gyenge elektromos stimulációval, méghozzá úgy, hogy a jelek szerint nem okoztak különösebb kínokat az állatoknak. A medúzának hiába nincs agya, az eddigi kutatások szerint azért reagál a stresszre, az implantátumokkal turbózott medúzák viszont nem mutatták ennek jeleit – az implantátum eltávolítása után pedig épp úgy viselkedtek, mint a kontrollcsoport tagjai. 

Ha elterjedne a technika, a biorobotokkal néhány dollárból már hatékony kutatóhálózatot lehetne létrehozni, ha pedig távirányítani is lehetne a medúzákat, minden eddiginél olcsóbb és hatékonyabb méréseket lehetne végeztetni velük. 

A kutatók az amerikai hazafiaknak és az elszánt állatvédőknek is szolgálnak egy-egy jó hírrel: az implantátum minden alkatrészét az Egyesült Államokban gyártották, az eddigi megfigyelések szerint pedig nem tekinthető állatkínzásnak, ha távirányítanak egy medúzát. Nicole Xu, a tanulmány társszerzője szerint a kutatásból az is kiderül, hogy a medúzákban eddig feltáratlan lehetőségek rejlenek: az elektromos inger hatására hiába úsznak háromszor olyan gyorsan, mint implantátum nélkül, csupán kétszer annyi energiát használnak fel hozzá. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: