Az Egyesült Államok véget vet a gyalogsági taposóaknák gyártását és bevetését érintő moratóriumnak, ezzel egy 2014-es Obama-direktívát semmisít meg – írja a Vox egy kiszivárgott külügyminisztériumi táviratra hivatkozva. 

Mark Esper védelmi miniszter a lapnak megerősítette, hogy szükség van a taposóaknákkal kapcsolatos politika újragondolására, de ennek részleteit nem osztotta meg. A Vox úgy tudja, hogy a döntést már pénteken bejelentik.

A taposóaknák tiltásáról szóló 1997-es ottawai egyezményt 164 ország írta alá, közte az Egyesült Államokon kívüli összes NATO-tagállam. Az egyezmény szerint a taposóaknák aránytalanul nagy károkat okozhatnak civileknek, ezért a világ nagyobbik része elkötelezte magát a tiltásuk mellett. Az USA nem írta alá a dokumentumot, ahogy Kína, Oroszország, Irán, Izrael, illetve Észak- és Dél-Korea sem.

Az Egyesült Államok azonban a humanitárius érveket figyelembe véve 2014-ben elrendelte a taposóaknák használatának általános tiltását, kivételt téve a Koreai-félszigetre, ahol egy esetleges észak-koreai invázió esetén szükség lehet az aknák bevetésére. Az Egyesült Államok 1991 óta csak egyetlen alkalommal, 2002-ben, Afganisztánban vetett be taposóaknákat, amelyek gyártását 1997-ben felfüggesztette, és azóta az aknakészletek megsemmisítését is elkezdte.

„Trump úr terve a taposóaknák visszaállításáról jól illeszkedik azon döntéseinek sorába, amelyek aláássák a fegyverek korlátozását és a leszerelési küzdelmet egy olyan világban, amelyben ezekre nagy szükség van” – mondta Jody Williams, az aknák tiltásában nagy szerepet játszó Nobel-békedíjas aktivista.

A CNN értesülései szerint az aknákkal kapcsolatos politika felülvizsgálatát még az előző védelmi miniszter, James Mattis rendelte el. A Pentagon értékelése szerint a tiltás „növeli a küldetések sikerének kockázatát”, így veszélyt jelent az amerikai fegyveres erőkre.

„Az a helyzet, hogy a taposóaknák nemcsak óriási veszélyt jelentenek a civilek számára még a háború után is, de csak elhanyagolható mértékben vannak a hadseregek hasznára. Sőt, a védelmi minisztérium által rendelt tanulmányok kimutatták, hogy az öbölháborúban például leginkább az amerikai szárazföldi erőinek mozgásterét korlátozták” – írta a Twitteren Rob Berschinski, aki 2014-ben az Obama-kormány külügyi államtitkár-helyetteseként felügyelte az aknapolitikát.

A friss külügyi távirat szerint az USA kizárólag „technológiailag fejlett védelemmel” ellátott aknák gyártását és bevetését támogatná, a civil károk minimalizálása céljából. A Landmine Monitor adatai szerint 1999 és 2018 között körülbelül 130 ezer ember halálát okozták taposóaknák, nagy részük civil áldozat volt.

Mivel az Egyesült Államok 1991 óta nem vetett be taposóaknát, a Vox megjegyzi, hogy a döntés talán nem is hoz nagy változást a harctereken.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Donald Trump jelentősen meggyengítette a vízvédelmet, 117 millió amerikai ivóvízforrása került veszélybe

Bodnár Zsolt gazdaság 2020. január 24.

A kormányzat döntése több millió kilométernyi folyót, csatornát, patakot és mocsárvidéket érint, és az amerikaiak egyharmada által használt ivóvíz forrásainak tisztasága kerül veszélybe. Cserébe jól jár az építő-, a gáz- és az olajipar.

A Pentagon szerint öt év múlva jön a lézer, ami parancsokat sugároz az emberi agyba

Dippold Ádám TECH 2019. augusztus 1.

Az Egyesült Államok hadserege olyan technika kifejlesztésén dolgozik, amely akár több száz mérföldről is képes parancsokat közvetíteni. Rossz helyen kolbászoló civilek, tüntetők ráncba szedésére is alkalmas lesz, de akár parancsot is sugározhatnak vele.