Trump visszahozta a nemzetközi egyezményben betiltott taposóaknákat
Az Egyesült Államok véget vet a gyalogsági taposóaknák gyártását és bevetését érintő moratóriumnak, ezzel egy 2014-es Obama-direktívát semmisít meg – írja a Vox egy kiszivárgott külügyminisztériumi táviratra hivatkozva.
Mark Esper védelmi miniszter a lapnak megerősítette, hogy szükség van a taposóaknákkal kapcsolatos politika újragondolására, de ennek részleteit nem osztotta meg. A Vox úgy tudja, hogy a döntést már pénteken bejelentik.
A taposóaknák tiltásáról szóló 1997-es ottawai egyezményt 164 ország írta alá, közte az Egyesült Államokon kívüli összes NATO-tagállam. Az egyezmény szerint a taposóaknák aránytalanul nagy károkat okozhatnak civileknek, ezért a világ nagyobbik része elkötelezte magát a tiltásuk mellett. Az USA nem írta alá a dokumentumot, ahogy Kína, Oroszország, Irán, Izrael, illetve Észak- és Dél-Korea sem.
Az Egyesült Államok azonban a humanitárius érveket figyelembe véve 2014-ben elrendelte a taposóaknák használatának általános tiltását, kivételt téve a Koreai-félszigetre, ahol egy esetleges észak-koreai invázió esetén szükség lehet az aknák bevetésére. Az Egyesült Államok 1991 óta csak egyetlen alkalommal, 2002-ben, Afganisztánban vetett be taposóaknákat, amelyek gyártását 1997-ben felfüggesztette, és azóta az aknakészletek megsemmisítését is elkezdte.
„Trump úr terve a taposóaknák visszaállításáról jól illeszkedik azon döntéseinek sorába, amelyek aláássák a fegyverek korlátozását és a leszerelési küzdelmet egy olyan világban, amelyben ezekre nagy szükség van” – mondta Jody Williams, az aknák tiltásában nagy szerepet játszó Nobel-békedíjas aktivista.
A CNN értesülései szerint az aknákkal kapcsolatos politika felülvizsgálatát még az előző védelmi miniszter, James Mattis rendelte el. A Pentagon értékelése szerint a tiltás „növeli a küldetések sikerének kockázatát”, így veszélyt jelent az amerikai fegyveres erőkre.
„Az a helyzet, hogy a taposóaknák nemcsak óriási veszélyt jelentenek a civilek számára még a háború után is, de csak elhanyagolható mértékben vannak a hadseregek hasznára. Sőt, a védelmi minisztérium által rendelt tanulmányok kimutatták, hogy az öbölháborúban például leginkább az amerikai szárazföldi erőinek mozgásterét korlátozták” – írta a Twitteren Rob Berschinski, aki 2014-ben az Obama-kormány külügyi államtitkár-helyetteseként felügyelte az aknapolitikát.
A friss külügyi távirat szerint az USA kizárólag „technológiailag fejlett védelemmel” ellátott aknák gyártását és bevetését támogatná, a civil károk minimalizálása céljából. A Landmine Monitor adatai szerint 1999 és 2018 között körülbelül 130 ezer ember halálát okozták taposóaknák, nagy részük civil áldozat volt.
Mivel az Egyesült Államok 1991 óta nem vetett be taposóaknát, a Vox megjegyzi, hogy a döntés talán nem is hoz nagy változást a harctereken.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: