Donald Trump jelentősen meggyengítette a vízvédelmet, 117 millió amerikai ivóvízforrása került veszélybe

Az amerikai kormányzat csütörtökön elrendelte a víztisztaságról szóló 1972-es szövetségi rendelkezés eddigi legnagyobb mértékű visszaszorítását, amelynek értelmében ugrik több millió kilométernyi folyó, patak és kisebb csatorna, valamint az ország vizenyős területeinek (mocsarak, lápok) közel felének természetvédelmi biztosítása. Az érintett vizek jelentik az amerikai lakosok több mint egyharmadának (117 millió fő) ivóvizének forrását.

Donald Trump elnök korábban „nagyon ártalmas és borzalmas szabályozásnak” nevezte az Obama-érában megerősített vízvédelmet, amelynek korlátozásában a farmerek, a golfpálya-üzemeltetők, valamint az építő-, gáz- és olajipar támogatására is számíthatott. A védettségtől megfosztott területekre ugyanis ezentúl gond nélkül nyújthatnak be építkezési kérelmet, és ipari tevékenységet is folytathatnak rajtuk.

A döntés értelmében a továbbiakban nem lesz büntethető, ha növényvédő szerek vagy más szennyező anyagok kerülnek az érintett vizekbe.

Egy francia művész „Minden rendben van” című installációjaFotó: JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN/AFP

„Az új szabályozás tudományosan védhetetlen és társadalmilag igazságtalan” – mondta a Guardiannek Betsy Southerland, aki három évtizeden keresztül volt az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) vízügyi osztályának tudományos igazgatója, mielőtt 2017-ben leváltották. Szerinte a szövetségi szabályozás csökkentése az ivóvíz, a halászat és az árvízvédelem romlásához is vezet az Egyesült Államok számos területén.

Bár a nagyobb folyók, mint a Mississippi vagy a Colorado esetében továbbra is élnek a korábbi, szigorú vízvédelmi szabályok, több olyan patak védelme megszűnik, amely beléjük torkollik. Az amerikai patakok körülbelül 60 százaléka az év nagyobbik részében kiapad, de esőzést vagy havazást követően nagyobb folyókba vezetik vizüket. Ez leginkább az USA nyugati részét érinti, az ilyen patakok teszik ki például Nevada folyóvizeinek 89 és Arizona folyóvizeinek 94 százalékát.

Környezetvédelmi csoportok szerint 75, az időszakos vizekre támaszkodó veszélyeztetett faj kerülhet így veszélybe, a szivárványos pisztrángtól a kaliforniai tigrisszalamandráig. A vizenyős területek romlása ezen felül nemcsak a vadvilágot, de a klímaválságot is érinti, mivel kevesebb szenet lesznek képesek megkötni.

Neked is fontos, hogy hitelesen tájékozódj tudományról, technológiáról, klímaharcról: az emberiség jövőjéről? Nekünk az. Támogasd a munkánkat Te is!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: