Dél-Afrikában, Tanzániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Pápua Új-Guineában és Nepálban az emberek alig kérnek oltást, ami az egész világ számára rossz hír: ott ugyanis, ahol alacsony az átoltottság, könnyebben alakulnak ki az omikronhoz hasonló új variánsok.
A járvány legnagyobb nyertesei a legvagyonosabbak: annak, aki eddig is hihetetlenül gazdag volt, a pandémia alatt is nőtt a vagyona, a szegényeknek viszont romlott a helyzete. Egy friss felmérés szerint a járvány alatt újabb százmillió ember jutott mélyszegénységbe.
Egy frissen megjelent preprint tanulmány szerint meglepően sokan fertőződnek meg denevérektől származó koronavírusokkal, de csak ritkán lesz nagyobb baj belőle. Az elmúlt húsz évben csak a SARS-CoV és a COVID-19 hívta fel magára a figyelmet, de könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
A megkérdezettek közül a legtöbben a megbecsülést és az elismerést említették pozitívumként, de sokan szembesültek szervezetlenséggel, stresszel, traumával, nem megfelelő körülményekkel és felkészítéssel.
Február óta most először csökkennek a napi regisztrált covidos esetek az országban öt egymást követő napon keresztül. Az eddig közölt adatokból még nem derül ki, hogy ezt hogy befolyásolja a múlt hétfői teljes újranyitás, a számok viszont legalábbis a nyarat tekintve biztatóak.
A brit kormány a nemzetközi Pandemic Preparadnes Partnership keretein belül azt indítványozta, hogy ha legközelebb kitörne egy világjárvány, tűzzék ki célnak azt, hogy száz napon belül meg is legyen rá a vakcina. Az AstraZeneca, a Pfizer és a GlacoSmithKline gyógyszercégek is támogatják a kezdeményezést.
A Pandémiás Tudományok Központja az olyan területek kutatóit és szakértőit igyekszik egy közösségbe terelni, amik szerepet játszhatnak az újabb járványok megjelenésének felismerésében és a védekezési stratégiák kialakításában, így megelőzhetővé válnak a mostaninál is súlyosabb világjárványok.
A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül. A helyzetet szigorú lezárásokkal hatékonyan tudták kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően stabilan kézben tartják a járványt. Hétfőn az egyetemek is megnyitottak.
Az USA-ban aggasztóan nő a táplálkozási zavarok előfordulása, de a bánatevés, a túlevés, és az elégtelen táplálkozás is gyakoribbá vált. A Minnesotai Orvosi Egyetem vizsgálta a pandémia és a táplálkozási szokások felborulásának összefüggéseit.
Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
Lassan túlvagyunk azon a felfogáson, hogy a nők szeretetből végzik el a háztartással, gyerekneveléssel és gondoskodással járó temérdek fizetetlen munka oroszlánrészét. Mára ezek az erőfeszítések is mérhetővé váltak, de a paradigmaváltás még messze van. Április első keddje a láthatatlan munka nemzetközi napja.
Hiába ért egyet a tudomány, a lakosság és a politikusok is abban, hogy az óraátállítás mára felesleges, sőt káros gyakorlattá vált, a világjárvány megakasztotta az EU-s döntéshozatalt. Jó hír, hogy az óraátállítás eltörlése nem marad el, csak késik, de nagy kérdés, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e.
Magyarországon a vendégéjszakák száma 58 százalékkal csökkent, az EU-átlag 52 százalék. Az uniós turisztikai szektort érintő válság össze sem hasonlítható a 2008-2009-es krízissel, a teljesítmény messze a 2005-ös szint alá zuhant.
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
A kijárási tilalom felfüggesztése ellenére sem lazult tovább a fegyelem a techcégek adatai alapján; a magyarok kétötöde egy helyben töltötte az ünnep egy-egy napját.
Európa nincs túl jó pozícióban a koronavírus elleni globális harcban, Afrika, de Amerika esélyei is sokkal jobbak a korhoz igazított fertőzési halálozási ráták szerint.
Egy nemrégiben publikált átfogó holland kutatás szerint egyértelmű az összefüggés a kijárási korlátozások és a koraszülések ritkulása között. Más vizsgálatok ugyanakkor arra mutatnak, hogy a társadalmi izoláció nem mindenütt volt ilyen pozitív hatással a várandós anyákra.
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban, amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekben kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.
A SZTAKI által koordinált Co-Versatile projekt a létfontosságú egészségügyi felszerelések előállítására és hatékony célba juttatására dolgoz ki megoldásokat, a munkába 21 partnert vontak be számos országból. A Horizon 2020 keretében összesen 128 millió eurót osztanak szét.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
Szombaton több új fertőzöttet regisztráltak világszerte, mint a koronavírus-járvány kezdete óta valaha, és a korlátozások májusi feloldása óta most haltak meg a legtöbben a COVID-19 betegségben. Európában is vannak kiugró esetek, de az amerikai és indiai helyzetből sokat lehet tanulni.
Keveset tudunk, és amit tudunk, azt is rosszul tudjuk. Hol vannak ilyenkor a tudósok, akiknek az a dolguk, hogy mindent tudjanak, és miért beszélnek összevissza?
Az elmúlt években arról szóltak a közegészségügyi jelentések, hogy miközben a globalizációval jelentősen megnőtt a világszerte fertőző járványok kockázata, egyetlen ország sincs igazán felkészülve arra, hogy egy ilyet kezelni tudjon. Most mégis úgy tűnik, mintha meglepetésként érte volna a világot a koronavírus.
Szakértők egy 2016-os járványszimuláció után jelezték a brit kormánynak, hogy milyen lépések szükségesek egy pandémia kezeléséhez, ehhez képest Nagy-Britannia látványosan későn intézkedett a koronavírus-járvány alatt.
Azokban az amerikai városokban, ahol az 1918-as influenza-világjárvány idején gyors és szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak, hamarabb helyreállt a gazdaság a pandémia lecsengése után, derítették ki a Fed és az MIT közgazdászai.
A pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány – figyelmeztetnek a virológusok a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
A hivatalos adatok szerint eddig 14 országban 2794 embert fertőzött meg a kórokozó, amely egyáltalán nem biztos, hogy a nagybani halpiacon jelent meg először. Egy speciális algoritmus viszont már a WHO-riasztás előtt 10 nappal jelezte, mikor és milyen útvonalon tör ki Kínából az új koronavírus.