Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
Lassan túlvagyunk azon a felfogáson, hogy a nők szeretetből végzik el a háztartással, gyerekneveléssel és gondoskodással járó temérdek fizetetlen munka oroszlánrészét. Mára ezek az erőfeszítések is mérhetővé váltak, de a paradigmaváltás még messze van. Április első keddje a láthatatlan munka nemzetközi napja.
Hiába ért egyet a tudomány, a lakosság és a politikusok is abban, hogy az óraátállítás mára felesleges, sőt káros gyakorlattá vált, a világjárvány megakasztotta az EU-s döntéshozatalt. Jó hír, hogy az óraátállítás eltörlése nem marad el, csak késik, de nagy kérdés, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e.
Magyarországon a vendégéjszakák száma 58 százalékkal csökkent, az EU-átlag 52 százalék. Az uniós turisztikai szektort érintő válság össze sem hasonlítható a 2008-2009-es krízissel, a teljesítmény messze a 2005-ös szint alá zuhant.
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
A kijárási tilalom felfüggesztése ellenére sem lazult tovább a fegyelem a techcégek adatai alapján; a magyarok kétötöde egy helyben töltötte az ünnep egy-egy napját.
Európa nincs túl jó pozícióban a koronavírus elleni globális harcban, Afrika, de Amerika esélyei is sokkal jobbak a korhoz igazított fertőzési halálozási ráták szerint.
Egy nemrégiben publikált átfogó holland kutatás szerint egyértelmű az összefüggés a kijárási korlátozások és a koraszülések ritkulása között. Más vizsgálatok ugyanakkor arra mutatnak, hogy a társadalmi izoláció nem mindenütt volt ilyen pozitív hatással a várandós anyákra.
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban, amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekben kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.
A SZTAKI által koordinált Co-Versatile projekt a létfontosságú egészségügyi felszerelések előállítására és hatékony célba juttatására dolgoz ki megoldásokat, a munkába 21 partnert vontak be számos országból. A Horizon 2020 keretében összesen 128 millió eurót osztanak szét.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
Szombaton több új fertőzöttet regisztráltak világszerte, mint a koronavírus-járvány kezdete óta valaha, és a korlátozások májusi feloldása óta most haltak meg a legtöbben a COVID-19 betegségben. Európában is vannak kiugró esetek, de az amerikai és indiai helyzetből sokat lehet tanulni.
Keveset tudunk, és amit tudunk, azt is rosszul tudjuk. Hol vannak ilyenkor a tudósok, akiknek az a dolguk, hogy mindent tudjanak, és miért beszélnek összevissza?
Az elmúlt években arról szóltak a közegészségügyi jelentések, hogy miközben a globalizációval jelentősen megnőtt a világszerte fertőző járványok kockázata, egyetlen ország sincs igazán felkészülve arra, hogy egy ilyet kezelni tudjon. Most mégis úgy tűnik, mintha meglepetésként érte volna a világot a koronavírus.
Szakértők egy 2016-os járványszimuláció után jelezték a brit kormánynak, hogy milyen lépések szükségesek egy pandémia kezeléséhez, ehhez képest Nagy-Britannia látványosan későn intézkedett a koronavírus-járvány alatt.
Azokban az amerikai városokban, ahol az 1918-as influenza-világjárvány idején gyors és szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak, hamarabb helyreállt a gazdaság a pandémia lecsengése után, derítették ki a Fed és az MIT közgazdászai.
A pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány – figyelmeztetnek a virológusok a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
A hivatalos adatok szerint eddig 14 országban 2794 embert fertőzött meg a kórokozó, amely egyáltalán nem biztos, hogy a nagybani halpiacon jelent meg először. Egy speciális algoritmus viszont már a WHO-riasztás előtt 10 nappal jelezte, mikor és milyen útvonalon tör ki Kínából az új koronavírus.