Minden, amit tudnod kell az új kínai koronavírusról

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Tavaly decemberben egy új, légúti megbetegedéseket okozó vírus bukkant fel a 11 milliós kínai nagyvárosban, Vuhanban. A koronavírusok közé tartozó, sok esetben vírusos tüdőgyulladást kiváltó kórokozó eddig közel 4500 fertőzést és 106 halálos áldozatot okozott. A járvány kontrollálása érdekében a kínai újév előtt a központi kormányzat példátlan intézkedéseket rendelt el, több mint 35 millió ember utazási lehetőségét korlátozva a Vuhant magában foglaló Hupej tartományban.

FRISSÍTÉS: A cikk megjelenése után közölt információk alapján Németországban és Japánban is ismertté vált egy-egy eset, amikor nem-rokonok közti vírusátadás történt. Ez azt jelenti, hogy olyanok is elkapták a vírust, akik nem Kínából utaztak ezekbe az országokba. 

Az Egyesült Államokban eddig öt, Európában négy embernél diagnosztizálták a vírust. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO részben valószínűleg a kórokozó Kínán kívüli terjedésének korábbi hiánya miatt, részben a kínai kormányzat karanténintézkedései következtében nem rendelt el eddig nemzetközi járványügyi vészhelyzetet.

Tüdőgyulladáshoz vezet

Az elmúlt két hétben több tanulmány jelent meg a járványról tudományos folyóiratokban és olyan publikálás előtt használt nyílt platformokon, mint a bioRxiv. Kínai orvosok és járványügyi szakemberek a vezető orvosi folyóiratban, a Lancetben január 24-én tették közzé a fertőzés lefolyására, tüneteire és kimenetelére vonatkozó eredményeiket 41 laboratóriumilag igazolt páciens adatai alapján. A betegek nagy többségénél a fertőzés bizonyos esetekben 7 napja tartó lázzal és köhögéssel járt, vérmintáik pedig fehérvérsejtszám-csökkenést mutattak. A betegek átlagéletkora 49 év volt, és a szakemberek által közzétett esetek mindegyikében tüdőgyulladáshoz vezetett a fertőzés. A 41 betegből 22-nél légzési nehézség alakult ki, 13 beteget pedig intenzív osztályon ápoltak. A tanulmány publikálásáig a 41-ből 6 ember vesztette életét, 28 páciens pedig már elhagyhatta a kórházat. A szakemberek eredményei arra utalnak, hogy a vírus hatékonyan terjed emberek között.

A vírus terjedése ellen arcmaszkkal védekező nő január 27-én a kínai Vuhanban, ahonnan a fertőzés elindultFotó: NICOLAS ASFOURI/AFP

A 2019-nCoV (új koronavírus) sok szakembert a 2003-as, több mint 8 ezer megbetegedésért és közel 900 áldozatért felelős SARS-vírusra emlékeztet. A 2019-nCoV rendszertanilag a beta-koronavírusok 2B csoportjába tartozik. Mint minden koronavírusnak, ennek is RNS az örökítőanyaga, és membránburok veszi körül. Az elmúlt egy hétben elérhetővé vált a nemzetközi biológiai adatbázisokban a vírus közel 29 900 bázispárból álló teljes genomjának számtalan szekvenciája. Ezek segítenek megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhatnak a kezelési módok és egy oltás kifejlesztéséhez is. A kezdeti adatok alapján a kórokozó genomja közel 70-77 százalékban egyezik a SARS víruséval, ugyanakkor leginkább SARS-hoz hasonló denevér-koronavírusokkal mutat rokonságot

Több kutatócsoport is megerősítette, hogy a 2019-nCoV bejutását az emberi sejtekbe a SARS-hoz hasonlóan az ACE2 receptor fehérje teszi lehetővé. Ehhez csatlakozik egy, a vírus felszínén elhelyezkedő S-fehérjén lévő receptorkötő fehérjedomén. Ez, legalábbis egy Hong Kong-i kutatók által végzett szerkezeti analízis szerint, a SARS-nál gyengébb interakciót mutat az emberi sejtekkel, de ennek megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség. A genetikai vizsgálatoknak köszönhetően azonosított ACE2 ettől függetlenül potenciálisan blokkolható célpont lehet a koronavírust kezelő gyógyszerek számára.

A 2019-nCoV vírus evolúcióját követő törzsfa.Fotó: Nextstrain

A fenti illusztráción az eddig nemzetközi adatbázisokba feltöltött 27 darab 2019-nCoV vírus minta genetikai információja (genomja) alapján készült törzsfa látható, amely megmutatja a vírus evolúcióját. Az eredmények a GISAID adatbázist felhasználó, kórokozó evolúció követésére fejlesztett Nextstrain bioinformatikai szoftver segítségével készültek. A szakemberek hangsúlyozottan kezdeti analízise alapján közölték:

„A minták egymás közeli rokonai, maximum 5 mutációval (genetikaikód-változással) a közös őshöz képest. Ez arra utal, hogy a vírusok közös őse 2019 novemberében jelenhetett meg, ami egy akkor végbement kezdeti emberi fertőződést jelez."

Olyan gyorsan fertőz, mint a SARS

Az egyik legfontosabb paraméter egy fertőzéssel kapcsolatban annak alap szaporodási rátája, az R0, amely megmutatja, hogy átlagosan egy fertőzött beteg hány másik fertőzöttet generál egy adott populációban. A 2019-nCoV esetén a kínai hatóságok szerint ez 1,4-2,5 között lehet. Független elemzések az R0 értékét 2-3,1 közé2,5-re, 2,2-re, illetve 2,9-re teszik. Ezek értelmében a vírus terjedési képessége a SARS-éhoz hasonló, vagy annál valamennyivel nagyobb, a fertőzés súlyosságát tekintve azonban gyengébbnek mutatkozik. Szintén így van ez, ha összevetjük az új vírust a közel-keleten időről-időre felbukkanó szintén koronavírusokhoz tartozó MERS-el, mely a páciensek több mint 30 százalékában halálos légúti megbetegedést okoz. A 2019-nCoV fertőzés ezzel szemben az esetek nagyjából 4-14 százalékában halálos kimenetelű (a szakemberek óva intenek ezen korai adatok túlértelmezésétől), főleg 60 év felettiek vagy krónikus betegségekben szenvedők körében. 

Nyugtalanító fejlemény, hogy a kínai hatóságok vasárnapi közlése szerint a 2019-nCoV a SARS-szal ellentétben tünetmentesen, azaz lappangási idő alatt is képes lehet fertőzni. Bár az nem világos, hogy erre pontosan milyen bizonyítékok vannak, és mekkora időtávról is van szó, ha tényleg bebizonyosodik, ez nehezebbé teheti a betegség kordában tartását. A járvány mai tudásunk alapján egy vuhani élő- és tengeri állatokat árusító piacról indulhatott ki, de konkrét forrása nem ismert. Valószínűleg a SARS-hoz hasonlóan denevérek lehetnek a vírus rezervoárjai (a vírust eredetileg hordozó faj) – legalábbis a már említett és más kezdeti genetikai adatok mindenképpen erre utalnak. Az még nem világos, hogy denevérekről vagy a SARS-hoz hasonlóan közvetve más emlősökről került át emberre a vírus.

Egyes korai számítások a járvány által annak teljes lefolyása alatt okozott megbetegedések számát 8 ezer illetve 16-24 ezer körülire becsülték – feltéve, hogy a kórokozó a SARS-hoz hasonlóan viselkedik. Gabriel Leung közegészségügyi szakértő, a Hong Kong-i Egyetem orvosi karának dékánja hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor minimum 25 ezerre becsülte  a már megfertőzöttek számát csak Vuhanban és annak környékén. Más, jóval pesszimistább találgatások 100 ezer körülire teszik ugyan ezt a számot.

Létezik rá gyógyszer?

A 2019-nCoV fertőzés kezelésére jelenleg két antivirális gyógyszer jöhet szóba. Az első az amerikai AbbVie gyógyszercég lopinavir és ritonavir proteázblokkolókat tartalmazó, eredetileg a HIV-fertőzés ellen kifejlesztett gyógyszere. Ezek a proteáz fehérjebontó enzimet blokkoló molekulák meggátolják a vírus replikációját, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák, a felépítéséhez szükséges érett fehérjék keletkezését. A gyógyszer, amelyet a kínai hatóságok jelenleg tesztelnek, korábban a SARS és MERS ellen is hatékonynak bizonyult. 

A másik, kísérleti stádiumban lévő gyógyszer talán még jobbnak tűnik. Ez a Gilead Sciences amerikai biotechnológiai cég által eredetileg az Ebola ellen kifejlesztett szer, a Remdesivir. A több RNS-vírus ellen hatékonynak mutatkozó Remdesivir a kórokozók replikálódásához szükséges RNS-szintézist gátolja. Egy, még a járvány kitörése előtt a Nature Communicationsben közzétett kutatás ezt az antivirális gyógyszert találta a leghatékonyabbnak a MERS koronavírus által okozott fertőzés kezelésére. Ezt az eredményt a kínai szakemberek a fentebb tárgyalt, a Lancetben megjelent cikkükben is kiemelték, de a gyógyszer 2019-nCoV elleni bevetéséről eddig még nincs információ.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, az ECDC vasárnapi jelentése szerint valószínű a járvány további globális terjedése. Az európai esetszám Kínából beutazók általi növekedését közepesen valószínűnek tekintik, a vírus Európán belüli terjedését azonban alacsony valószínűségűnek látják – azzal a kitétellel, hogy ez csak gyors elkülönítés és hatékony járványügyi válasz esetén marad majd így. Az ECDC által a járványról közölt, folyamatosan frissülő jelentések és információk ezen a weboldalon érhetők el, magyar nyelven pedig itt követhetők a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatói a járvánnyal kapcsolatban.  Az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása a koronavírussal való fertőződés elkerülésére itt olvasható.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: