A depressziósok jobban kedvelik a fekete humort, mint az egészséges kontrollcsoport tagjai, és hajlamosabbak úgy vélni, hogy a betegséghez köthető mémek segíthetnek is megküzdeni a depresszióval, derül ki egy január közepén közzétett pszichológiai kutatás eredményeiből. A betegségben szenvedők az izolációról, halálról és öngyilkosságról szóló fekete humorú mémekkel jobban tudtak azonosulni, de máshogy is dolgozták fel ezeket a vicceket, mint az egészségesekből álló kontrollcsoport, leginkább azért, mert a depressziósok egyébként is másként kezelik a negatív érzéseket, mint egészséges társaik. 

A kutatásban összesen kétszáz résztvevő válaszait vizsgálták, és arra kérték az alanyokat, hogy pontozzák a nekik mutatott mémeket. A csoportnak egytől ötig kellett értékelniük a vicceket annak alapján, hogy mennyire tudnak azonosulni velük, mennyire találják őket viccesnek, mennyire osztanák meg őket másokkal, és mennyiben találják őket hangulatjavítónak. A depresszióhoz köthető mémek mellett semleges poénokat is alkalmaztak, ezek esetében is hasonló kritériumok alapján kellett értékelni a vicceket. 

A pszichológusok szerint a sötét humor a kognitív újraértékelés egy formájának számít: a depressziósok hajlamosak másként értékelni a hétköznapi élményeiket, ennek pedig egyik formája éppen az, hogy nem egy esemény pozitív olvasatát emelik ki, hanem inkább a még rosszabb forgatókönyveket szedik elő, és ebből csinálnak viccet. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a depressziósok állapotukból fakadóan hajlamosabbak azonosulni a sötét humorral, de a mémek használatával könnyebben tudják kommunikálni érzéseiket is sorstársaikkal, sőt, azzal, hogy ezekhez folyamodnak, az is tudatosulhat bennük, hogy nincsenek egyedül, mások is hasonló problémákkal néznek szembe, mint ők. 

Legalább beszélnek róla

A #depression és az #anxiety hashtageket harmincmillió Instagram-posztban használták, ezek között pedig rengeteg mém található – ami nem is csoda, hiszen nagyjából mindenből készülnek mémek, a szorongás és a depresszió pedig slágertémának számítanak. Sokan attól tartanak, hogy a viccek miatt nem veszik komolyan a mentális betegségeket, sőt, valamennyire divatosnak is számít majd farkast kiáltani, és depressziósként pózolni.

Miközben a social médiát elöntik a depresszióval kapcsolatos bejegyzések (a TikTok is tele van velük), nem mindenki van róla meggyőződve, hogy az ilyen viccek segítenek a betegeken. Dustin Johnson, az Auburn Egyetem pszichológusa szerint a probléma elviccelése mellett ugyanígy előfordulhat az is, hogy a betegek lekicsinylőnek és sértőnek találják a bejegyzéseket, ami komolyan visszavetheti őket a gyógyulásban.

 Johnson szerint az, hogy egy mémmel arc nélkül, a problémát magától távol tartva tudja kifejezni valaki, hogy mit érez, és megláthatja azt is, hogy mások is hasonló cipőben járnak, mindemellett segíthet a betegségek diagnosztizálásában is: annak ellenére, hogy sokan komolytalannak tartják ezeket a problémákat, legalább felszínre kerülnek, a depressziósok pedig kevésbé érezhetik magukat stigmatizálva, mint korábban. A szakember szerint ugyanakkor nincs olyan mém, ami pótolná a terápiát, és egy Twitter-üzenet sem helyettesíti a professzionális segítséget.

Évszázados tévhit dőlt meg: attól, hogy mosolyogsz, még nem lesz jó a kedved

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 3.

Szállóigévé vált tudományos közhelyet döntött meg kísérletével három amerikai pszichológus: hiába hirdették majd 150 évig, a mosolygás nem deríti jókedvre azt, akinek amúgy nincs jó kedve.

Magyar pszichológusok vezetésével dolgozták ki a megoldást, ami megelőzhette volna a stanfordi börtönkísérlet botrányát

Balázs Zsuzsanna tudomány 2020. január 6.

A viselkedéstudományi kísérletezés eddig sem állt szilárd talajon, ám a kísérleti pszichológia végképp válságba került, amióta a szakemberek által ünnepelt klasszikusok tisztasága is megkérdőjeleződött. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi tudóscsoport a Nature Human Behaviour szaklapban kínált megoldást.

Kiderült, hogy nem létezik a depresszióért felelős gén, több száz méregdrága kutatás mehet a kukába

Dippold Ádám tudomány 2019. május 21.

1996-ban alapjaiban rázta meg a tudományos világot az SLC6A4 gén felfedezése. Az újabb bizonyítékok viszont azt mutatják, hogy az erre alapuló több száz kutatás, amire sok millió dollárt költöttek el, egytől egyig tévedésen alapul.