A járási kormányhivatal környezetvédelmi engedélyét megsértve, a hullámtérrendezés részeként vágtak ki egy 90 éves nyárfás ligeterdőt Tiszaugnál, a folyó mentén – tudatta kedden a World Wildlife Fund hazai szervezete, a WWF Magyarország. Közleményük szerint a kérdéses erdőrész Natura 2000-es és védett területnek minősül, és a vonatkozó környezetvédelmi engedélyt két ponton sértette a januári tarvágás: egyfelől nem az engedélyezett, augusztustól októberig tartó időszakban, másrészt nem az idős, őshonos egyedek megkímélésével történt.

Az állításokra szerdán közleményben reagált a Qubitnek az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a szóban forgó engedély végrehajtásával kapcsolatos anomáliákra nem kitérve. (Frissítés 14:39:) A WWF Magyarország időközben a vízügyi közleményre reagálva közzétette azt a február 3-i járási hivatali tájékoztatást, amelyre alapozták tegnapi állításaikat. „Visszautasítjuk, hogy az OVF alaptalan vádaskodásként állítja be az általunk közölteket és fenntartjuk, hogy a tiszai hullámtér rendezésének nem elfogadható eszköze az értékes erdők tarvágása” – írták.  

Az OVF közleménye szerint az őket ért vádak minden alapot nélkülöznek, ehelyett az alábbiak történtek.

„Az OVF és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csaknem kétéves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket, miután eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, valamint egyeztetésekkel gondoskodott arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon, illetve a növekvő árvizek levezetése miatt szükséges gyepfelület kialakítása megtörténjen.

A vízügyi igazgatóság az árvízvédelmi célú beruházás keretében véghasználati lehetőséggel élt, ami azt jelenti, hogy a kivágott idős, puhafás állomány helyére facsemetéket ültet” – áll az OVF közleményében. Mint írták, az engedély keretében az erdészeti hatóságnak be is jelentették a tevékenységet 2019 és 2020 évekre. A véghasználatot azért indították el, hogy a beruházás végére már felújított erdőállomány legyen a területen, ne a fejlesztés befejezését követően kezdődjön meg a fák döntése.

Annak érdekében, hogy a védett fajokban okozott kár a lehető legkisebb legyen, 2020. január 8-án a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival helyszíni bejárást tartottak. Az odús fatörzseket megjelölték, hogy azokat a jogszabály által előírt módon visszahagyják a területen. Az egyik erdőrészlet természetes felújítással érintett, tehát mag- és sarjeredetű újulatra alapozzák az erdőfelújítást – írták.

Árvízi védekezés kontra természetvédelem a vízügy szempontjából

„Nem értünk egyet a WWF azon állításaival sem, hogy az árvizek levezetése egyszerűen megoldható az árvízi töltéseken kívül. Ez a kijelentés nem mérlegeli, hogy milyen következményekkel jár a művelt területek csökkenése, és az árvizek miatt milyen veszélynek van kitéve a lakosság, valamint a védett vagyoni érték” – folytatódott az OVF közleménye, amely szerint az elmúlt 20 évben épült tározókkal szerzett tapasztalatok alapján pontosan meghatározhatók azok a helyszínek, ahol reálisan és gazdaságosan van lehetőség a hullámterek bővítésére. 

Tiszaug esetében az érintett szakaszon, a Köröszugi öblözetben mintegy hatvanezer ember él. A mentesített ártéren a magas kockázatú árvízzel veszélyeztetett területek aránya 78 százalék – írta az OVF.

Az árvízszintek az elmúlt 40 évben több mint egy métert emelkedtek, aminek oka a közlemény szerint „a kezeletlen hullámtér és a feltöltődés”. Mivel ilyen mértékben nem emelhetők a töltések, szükség van tározókra, természetvédelmi céllal is használható árvízvédelmi levezető sávokra, és ahol lehet, a hullámterek bővítésére, ahogy ez legutóbb Vásárosnamény térségében történt. A vízügy szakemberei az egyes beavatkozásokat az Európai Unió árvízi kockázatkezelésével összhangban életvédelmi, gazdasági, természetvédelmi értékek alapján mérlegelik és optimalizálják – írta az OVF, ezzel zárva közleményét:

„a fentiek tükrében a WWF Magyarország véleménye nem más, mint megalapozatlan vádaskodás és a megfelelő szakértelem hiányában tett nyilatkozat”.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: