A bodrogi szakaszon ugyanannyi hulladékot gyűjtöttek össze a lelkes csapatok és önkéntesek, mint 2023-ban (több mint 11 tonnát), viszont a tiszai szakasz (Tokaj és Tiszalök közötti ártér) is hatalmas petbányákat rejtett.
Kivételes hazai vízügyi szakemberekből nem volt hiány, de a történelmi korokon átívelő vízgazdálkodási tervek némelyikét mégsem sikerült megvalósítani. A Fortepan-gyűjtemény csodás felvételei a múlt század legfontosabb árvíz- és aszályvédelmi pillanatait idézik.
Hogyan viszonyul a politika a természeti értékek megőrzéséhez? Hányszor és milyen formában szerepelt a környezetvédelem ügye a magyar újságokban a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben? Jankó Ferenc geográfus, az ELTE TTK egyetemi docense megszámolta.
A folyami műanyagszennyezés versenyszerű felszámolása augusztus 1-én az újrahasznosított anyagokból készülő hajók megépítésével kezdődik Tuzséron.
A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint nem igaz, hogy a környezetvédelmi engedélyt megsértve tarra vágták volna a védett erdőt; a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel közösen be is járták a területet a januári favágás előtt, megjelölve az odús fákat. A hullámtér rendezése pedig elengedhetetlen, mert nő az árvízszint.
A védett fekete gólyák fészkelőhelyéül szolgáló, 90 év körüli nyárfaligetet a környezetvédelmi engedélybe foglaltak megsértésével termelték ki – írta a WWF. A Natura 2000-es területet a hullámtér rendezésének részeként tarolták le. A szervezet szerint Mordorra emlékeztet a pusztaság, ami a kivágott fák után maradt.