Mihez kezd a kétharmados felhatalmazással az új kormány az oktatásban, és meddig mer elmenni egy olyan területen, amely évek óta a legnagyobb társadalmi elégedetlenség forrása? Kende Ágnes Lannert Judit és Nahalka István oktatáskutatókkal és Váradi Balázs közpolitikai elemzővel beszélgetett.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója és Hann Endre, a Medián vezetője is elégedett volt a vasárnapi, eddigi legnagyobb részvételű országgyűlési választás előrejelzéseinek pontosságával, ami a Mediánnak annyira jól sikerült, hogy Deák Dániel bocsánatkérésre ragadtatta magát.
Makacsul tartja magát az elképzelés, miszerint a szavazók végső soron saját pénztárcájuk szerint döntenek. Miben rejlik ennek a gondolatnak a vonzereje, és hol húzódnak a határai?
Az ELTE kutatói új módszert dolgoztak ki a történelmi tájak fotórealisztikus megelevenítésére, amihez a régi térképeken, iratokon és mai drónfelvételeken kívül mindössze négy szoftverre van szükség.
Szerdán a folyó vízszintje -292 centiméterrel rekord alacsony szintet ért el Szolnoknál, ami azt mutatja, hogy a mostani aszályhelyzet súlyossága a 2022-es helyzettel vetekszik.
Szolnoknál -291 centimétert jelez a vízmérce, ami idáig egyszer fordult csak elő: a bibliai léptékű 2022-es aszály idején. A téli csapadék hiánya tavasszal a Duna vízszintjén is meglátszott, és egyelőre a nyár sem kecsegtet sok jóval.
Mi történik, ha egy olyan területen építenek akkugyárat, ami nem bővelkedik a vízkincsekben, miközben a klímaváltozás miatt egyre több aszállyal kell számolni? Ennek járunk utána Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk ötödik epizódjában a debreceni CATL akkugyár példáján keresztül.
A bodrogi szakaszon ugyanannyi hulladékot gyűjtöttek össze a lelkes csapatok és önkéntesek, mint 2023-ban (több mint 11 tonnát), viszont a tiszai szakasz (Tokaj és Tiszalök közötti ártér) is hatalmas petbányákat rejtett.
Kivételes hazai vízügyi szakemberekből nem volt hiány, de a történelmi korokon átívelő vízgazdálkodási tervek némelyikét mégsem sikerült megvalósítani. A Fortepan-gyűjtemény csodás felvételei a múlt század legfontosabb árvíz- és aszályvédelmi pillanatait idézik.
Hogyan viszonyul a politika a természeti értékek megőrzéséhez? Hányszor és milyen formában szerepelt a környezetvédelem ügye a magyar újságokban a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben? Jankó Ferenc geográfus, az ELTE TTK egyetemi docense megszámolta.
A folyami műanyagszennyezés versenyszerű felszámolása augusztus 1-én az újrahasznosított anyagokból készülő hajók megépítésével kezdődik Tuzséron.
A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint nem igaz, hogy a környezetvédelmi engedélyt megsértve tarra vágták volna a védett erdőt; a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel közösen be is járták a területet a januári favágás előtt, megjelölve az odús fákat. A hullámtér rendezése pedig elengedhetetlen, mert nő az árvízszint.
A védett fekete gólyák fészkelőhelyéül szolgáló, 90 év körüli nyárfaligetet a környezetvédelmi engedélybe foglaltak megsértésével termelték ki – írta a WWF. A Natura 2000-es területet a hullámtér rendezésének részeként tarolták le. A szervezet szerint Mordorra emlékeztet a pusztaság, ami a kivágott fák után maradt.