Az évszázados vízügyi gyakorlat szerint a többletvizet az idők során egyre magasabbra és masszívabbra épített gátak között kell tartani, és a lehető leggyorsabban le kell vezetni. Az utóbbi évek aszályai miatt viszont paradigmaváltásra van szükség. Mihez kezdünk idén ezzel a sok vízzel?
A Maas 45 kilométeres határszakaszát 550 millió eurós költséggel szabályozták szabályozatlanná. A természetközeli élőhelyen létrehozott park tavaly már kétmillió látogatót vonzott, a zöld turizmusból pedig közel egymilliárd eurós bevétele származott a régiónak.
Hogyan viszonyul a politika a természeti értékek megőrzéséhez? Hányszor és milyen formában szerepelt a környezetvédelem ügye a magyar újságokban a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben? Jankó Ferenc geográfus, az ELTE TTK egyetemi docense megszámolta.
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Idén januárban Tiszaug határában egy teljes nyárfást vágtak ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megbízott favágók. A WWF Magyarország munkatársai esszében foglalták össze a Qubitnek, miért aggályos az efféle árvízvédelem, és hogyan lehetne elkerülni a további erdők kiirtását.
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.
A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint nem igaz, hogy a környezetvédelmi engedélyt megsértve tarra vágták volna a védett erdőt; a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel közösen be is járták a területet a januári favágás előtt, megjelölve az odús fákat. A hullámtér rendezése pedig elengedhetetlen, mert nő az árvízszint.
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.