Megvan az első olyan állat, ami nem lélegzik
A rendszertanilag a csalánozók törzséhez, azon belül a nyálkaspórások csoportjához tartozó Henneguya salminicola nevű parazita az első olyan felfedezett állat, amelynek anyagcsere-folyamatai között nem szerepel a légzés.
A H. salminicola DNS-éből minden más ismert állattal szemben hiányzik a mitokondriális genom, vagyis azok a mitokondriumban található gének, amelyek kulcsszerepet játszanak a sejtlégzésben – áll abban az izraeli, amerikai és francia kutatók által jegyzett tanulmányban, amely az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos folyóiratában (PNAS) jelent meg február 24-én.
A kutatók szerint a parazita más nyálkaspórás rokonaihoz hasonlóan fokozatosan egyszerűsíti a genetikai összetételét. Ezek az állatok a medúzák (Medusozoa) őseivel állnak rokonságban, de mára minden felesleges dologtól megszabadultak, amire nincs feltétlen szükségük a túléléshez – így építették le az idegsejtjeiket és izmaikat is. A kutatók szerint a légzést lehetővé tevő képesség is ide tartozik. A kutatók szerint a lecsupaszított génkészlet evolúciós előnyt jelent a minél hatékonyabb reprodukcióban.
Azt ugyan még nem tárták fel, hogy légzés híján hogyan jut energiához a H. salminicola, de feltételezésük szerint más parazitákhoz hasonlóan rendelkezhet olyan speciális fehérjével, amellyel képes közvetlenül a megfertőzött gazdatestből importálni a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egységének tekinthető ATP nukleotidot.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Dobj fel egy marék gyöngyöt, és nézd meg, hogyan írhatják át életfolyamatok az entrópianövekedés törvényét!
Úgy foghatjuk fel az élet kialakulását, mint egy olyan folyamatot, amely felgyorsítja a földi entrópia növekedését. Az emberi tevékenység pedig, különösen az ipari forradalom óta, tovább gyorsít rajta.
Behurcolt parazita torzítja a galápagosi pintyek dalát, kihalhat az egyik Darwin-madár
A Philornis downsi nevű légyfajtát véletlenül hurcolták be a Galápagos-szigetekre a hatvanas években, parazitikus lárvái megváltoztatják a madarak csőrét, amelyeknek így a daluk is megváltozik. Az eredmény: a megzavarodott madarak nem a saját fajtársaikkal szaporodnak.
Magyar kutatók: Az archaikus testfestés véd a paraziták ellen
A barna bábu tízszer olyan vonzó a böglyöknek, mint egy fehér csíkos barna, és egy drapp bábu kétszer több böglyöt vonz, mint a csíkos. ELTE-s kutatók bizonyították az afrikai és ausztrál bennszülöttek csíkos testfestésének parazitaellenes hatását.