Behálózták a madarak ellen a Cambridge-i Egyetem fáit, az aktivisták szerint az intézmény a természet ellensége
Védőhálókat szereltek fel húsz szépen nyírt fára a Cambridge-i Egyetem Whittle Laboratóriumának kertjében. Egy egyetemi szóvivő szerint a hálókra azért volt szükség, hogy a madarak ne fészkeljenek a fákra.
Csütörtök éjjel aztán az Extinction Rebellion pénteki klímatüntetésre készülő aktivistái több hálót levágtak a fákról, miközben „a természet ellenségének” nyilvánították az egyetemet. „Az élőhelyek pusztulása a brit madárösszeomlás első számú okozója. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni” – írták.
Chris Packham természetfilmes szintén a Twitteren kelt ki az egyetem intézkedése ellen: „Most komolyan? Azt hittem, ezen már tavaly túl voltunk. Teljes mértékben felháborító!”
A fák, bokrok és sövények behálózása a madarak ellen ugyan nem illegális, de környezetvédő csoportok már régóta kritizálják a gyakorlatot. Pakcham szerint amikor „több madárpopuációnk is szabadesésben van”, és a többség azon van, hogy megmentse őket, akkor „ezek a hálók a pusztítás és a természetes élőhelyek megzavarásának szimbólumává válnak”. Ha nem megfelelően rögzítik őket, akár halálos veszélyt is jelenthetnek a madarakra.
Építő cégek kedvelt eszköze a madárháló
A fákat a „madarak ellen védő” hálók tavaly jöttek divatba az Egyesült Királyságban: a brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB) szerint sok közparkban azért jelentek meg éppen a költési időszak előtt a hálók, mert lakók nélkül könnyebb kivágni egy-egy fát vagy kiirtani a sövényt. Lakott fészket elpusztítani ugyanis törvénysértő az országban, a fészkelés megelőzését azonban semmilyen törvény nem tiltja. Ezért a fákat sokszor olyan területeken borítják be hálóval, amelyeket építésre szemeltek ki. Petíció is indult az ügyben, több mint 365 ezren írták alá.
Az egyetem most arról biztosított mindenkit, hogy a behálózott fákat naponta háromszor ellenőrzik, nem maradt-e madár a lombjaik között. A szóvivő nem erősítette meg, hogy szó lenne a fák kivágásáról.
Az RSPB médiafelelőse, Martin Fowlie szerint erkölcsileg megkérdőjelezhető a fák letakarása. „Egy klíma- és élővilág-vészhelyzet kellős közepén nem préselhetjük többé a természetet a neki kiszabott szűk helyekre.” A háló méretétől függően ráadásul nehéz is kizárni a madarakat, amelyek élelmet keresve simán átjuthatnak a hálószemeken – tette hozzá Fowlie.
A társaság szerint a brit madárpopuláció 40 millióval csökkent az elmúlt 50 évben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Őrjöngenek az angolok, mert mostantól nem lehet szabadon varjút, szajkót, csókát és galambot ölni
A mezőgazdászok a kártevő madarakat kárhoztatják, természetvédelmi szakértők pedig a bíbicek és a pólingok tojásait féltik. Három hobbi-természetvédő kavarta fel az állóvizet, és egy több évtizedes vadászengedélyt semmisítettek meg.
A pesti varjak nem üzentek hadat az embernek, csak a fiókáikat védik
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Világviszonylatban is párját ritkítja Haraszthy László most megjelent gigantikus madárkönyve
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.