Behálózták a madarak ellen a Cambridge-i Egyetem fáit, az aktivisták szerint az intézmény a természet ellensége
Védőhálókat szereltek fel húsz szépen nyírt fára a Cambridge-i Egyetem Whittle Laboratóriumának kertjében. Egy egyetemi szóvivő szerint a hálókra azért volt szükség, hogy a madarak ne fészkeljenek a fákra.
Csütörtök éjjel aztán az Extinction Rebellion pénteki klímatüntetésre készülő aktivistái több hálót levágtak a fákról, miközben „a természet ellenségének” nyilvánították az egyetemet. „Az élőhelyek pusztulása a brit madárösszeomlás első számú okozója. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni” – írták.
Chris Packham természetfilmes szintén a Twitteren kelt ki az egyetem intézkedése ellen: „Most komolyan? Azt hittem, ezen már tavaly túl voltunk. Teljes mértékben felháborító!”
A fák, bokrok és sövények behálózása a madarak ellen ugyan nem illegális, de környezetvédő csoportok már régóta kritizálják a gyakorlatot. Pakcham szerint amikor „több madárpopuációnk is szabadesésben van”, és a többség azon van, hogy megmentse őket, akkor „ezek a hálók a pusztítás és a természetes élőhelyek megzavarásának szimbólumává válnak”. Ha nem megfelelően rögzítik őket, akár halálos veszélyt is jelenthetnek a madarakra.
Építő cégek kedvelt eszköze a madárháló
A fákat a „madarak ellen védő” hálók tavaly jöttek divatba az Egyesült Királyságban: a brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB) szerint sok közparkban azért jelentek meg éppen a költési időszak előtt a hálók, mert lakók nélkül könnyebb kivágni egy-egy fát vagy kiirtani a sövényt. Lakott fészket elpusztítani ugyanis törvénysértő az országban, a fészkelés megelőzését azonban semmilyen törvény nem tiltja. Ezért a fákat sokszor olyan területeken borítják be hálóval, amelyeket építésre szemeltek ki. Petíció is indult az ügyben, több mint 365 ezren írták alá.
Az egyetem most arról biztosított mindenkit, hogy a behálózott fákat naponta háromszor ellenőrzik, nem maradt-e madár a lombjaik között. A szóvivő nem erősítette meg, hogy szó lenne a fák kivágásáról.
Az RSPB médiafelelőse, Martin Fowlie szerint erkölcsileg megkérdőjelezhető a fák letakarása. „Egy klíma- és élővilág-vészhelyzet kellős közepén nem préselhetjük többé a természetet a neki kiszabott szűk helyekre.” A háló méretétől függően ráadásul nehéz is kizárni a madarakat, amelyek élelmet keresve simán átjuthatnak a hálószemeken – tette hozzá Fowlie.
A társaság szerint a brit madárpopuláció 40 millióval csökkent az elmúlt 50 évben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: