Az új koronavírus terjedésével egyidejűleg a virológusok versenyt futnak az idővel, hogy minél előbb kifejlesszenek egy olyan védőoltást, amely védelmet nyújt a megbetegedés ellen. Amerikai laboratóriumokból származó hírek szerint akár már áprilisban megkezdődhetnek a vírus elleni védőoltás klinikai tesztjei. 

A hatékony vakcina megjelenéséig azonban a hagyományos védekezési módszerekkel lehet felvenni a harcot a vírus ellen: az alapvető higiéniai szabályok betartásával és gyakori kézmosással.

A koronavírus cseppfertőzéssel terjed; a fertőzött szervezetből legkönnyebben köhögéssel és tüsszentéssel kerül a levegőbe, amit mások belélegezhetnek. Köhögéskor és tüsszentéskor az a veszélyes, hogy ha a tenyérbe került kórokozókat nem mossák le, azok a tenyéren maradva tovább élnek, és rákerülnek azokra a tárgyakra, amelyekhez ezek után hozzáér az ember. Közösségi helyeken, például tömegközlekedésen, ahol óránként több százan is megfoghatnak egy kapaszkodót, a fertőzésveszély így sokszorosára emelkedik. Bár az új típusú koronavírus okozta betegség (COVID-19) 3,4 százalékos halálozási rátája jóval magasabb, mint a szezonális influzenzáé (ami 0,1 százalék körüli), úgy tűnik, hogy kevésbé agresszíven terjed, ezért érdemes kézmosással is tenni a megelőzésért.

A kézmosás fontosságát a társadalom már kora gyermekkorban beépíti az általános higiéniába, és felnőttkorra egy mindenki számára elérhető és banálisnak látszó mindennapos szokássá válik. Egy 2007-ben publikált közegészségügyi szokásokat felmérő nemzetközi tanulmány, amely a kézmosási szokásokat vizsgálta, mégis arra az aggasztó eredményre jutott, hogy a felmérésben részt vevők (2800 fő) több mint 93 százaléka nem mosott kezet például köhögés vagy tüsszentés után.

Baktérium és vírus

Michelle Sconce Massaquoi, az Oregoni Egyetem mikrobiológus kutatója kedden a Conversationben magyarázta el, miért lehet hatékony egy ennyire fapados megoldás – a szappanos kézmosás – egy járvány megelőzésében. 

A kórokozók két nagy csoportja, a baktériumok és a vírusok több szempontból is különbözőek. A baktériumok olyan egysejtű organizmusok, amelyek maguktól képesek szaporodni, míg a vírusoknak szükségük van egy gazdatestre ahhoz, hogy reprodukálják önmagukat. Ezeket a különbözőségeket a betegségek terjedésénél és a gyógymódok kifejlesztésénél is fontos figyelembe venni.

A vírusok speciális sejtparaziták, így ugyanazt az anyagcsere-útvonalat használják a szaporodásukhoz és az életfunkcióik fenntartásához, mint az emberi sejt, amit megtámadtak. Emiatt nem nagyon lehet olyan gyógyszert kifejleszteni ellenük, amely ne pusztítaná el egyúttal a sejtet is, amelyet megfertőztek. A baktériumok azonban a saját anyagcsere-útvonalaikat használják, így azok ellen lehet gyógyszert fejleszteni. Vírusfertőzéseknél leginkább a vakcinák jöhetnek szóba, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor többnyire nem létezik ellenük más, speciális gyógymód – mondta korábban a Qubitnek Jankovics István virológus.

A különbözőségek ellenére mindkét kórokozóval szemben hatékony eljárás az alapos, fertőtlenítő kézmosás. 

Védekezés: eltávolítod vagy megölöd őket

Alapvetően kétféleképpen lehet csökkenteni a kézen megjelenő kórokozók számát. Az egyik a szappanos kézmosás, amely eltávolítja a bőrfelületen lévő mikroorganizmusok nagy részét (beleértve a vírusokat és a baktériumokat is). A szappan a mikrobiológus egyszerűsített magyarázata szerint azért működik, mert kémiai összetétele növeli az emberi bőr síkosságát.

A másik stratégia valamilyen antibakteriális komponensű (alkohol, hidrogén-peroxid, klór, triklozán) kézfertőtlenítő használata, amelynek célja a kórokozók elpusztítása (és nemcsak az eltávolításuk, mint a szappannál). Ezeknek a hatékonysága azonban nagyban függ az adott mikroba típusától, mert nem pusztítanak el mindenfajta kórokozót.

A fentiek alapján a leghatékonyabbnak a kétfajta módszer ötvözése tűnik. Egy a különböző szappanok hatékonyságát vizsgáló tanulmány szerint az antibakteriális szappan bizonyult a leghatékonyabbnak.

Az antibakteriális szerek használatának azonban vannak hátulütői is. Néhány baktériumfajta olyan génekkel rendelkezik, amelyek segítségével rezisztensekké válnak az adott komponensű antibakteriális ágenssel szemben. Ezért miután a többi baktériumfajta elpusztul, a rezisztenssé vált baktériumtörzsek megerősödve teljesen elszaporodhatnak, és később továbbadhatják a rezisztencia kialakulásáért felelős géneket a többi baktériumfajnak.

„Mindezt figyelembe véve, talán te is inkább a jó öreg szappan és víz mellett döntenél” 

– írta Massaquoi. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján ábrákkal és rajzokkal illusztrálva megtalálható a helyes kézmosás pontos, 11 lépcsős menete. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) szintén részletesen ismerteti, hogyan vehetjük fel a harcot a kórokozók ellen, és mi a teendő akkor, ha nem áll rendelkezésünkre szappan és víz. 

A CDC szakértői ebben az esetben azokat az antibakteriális kézfertőtlenítőket ajánlják, amelyeknek az alkoholtartalma legalább 60 százalékos, mivel az alkohol nemcsak széles spektrumú antimikrobiális hatással rendelkezik, de felmérések szerint más antibakteriális összetevőkkel összehasonlítva kevésbé vezet bakteriális rezisztencia kialakulásához.

Nem minden mikroba kórokozó 

Az emberi testben több milliárd mikroba él. A bennünk és rajtunk élő mikrobióták pontos száma jelenleg is szakmai viták tárgya, de minden bizonnyal az emberi szervezet legalább annyi, vagy még több baktériumot tartalmaz, mint ahány sejtje van. Az emberi mikrobiomnak  – a bélrendszerben, a bőrön és a test más területein élő mikroorganizmusok összességének – fontos szerepe van a szervezet egészségének megőrzésében.  

A megfelelő összetételű mikrobiom segít az immunrendszer működését, és megakadályozza a kórokozók elszaporodását. Egy 2019-es kínai tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy a baktériumok nemcsak meggátolják a vírusok elszaporodását, hanem bizonyos esetekben a már kialakult fertőzések legyőzésében is szerepet játszanak. Az Enterococcus faecium nevű baktérium például kokrétan csapdába ejti az influenzavírust, így akadályozza meg a fertőzés terjedését.

A mikrobiológus tanácsa

Kétségtelen, hogy a szappanos-vizes kézmosás hatékony a fertőző mikroorganizmusok terjedésének lassításában – foglalta össze mondandóját a mikrobiológus. A szakember azt ajánlja, hogy ha nincs lehetőség kézmosásra, amikor pedig kellene, akkor jöjjön az alkoholos kézfertőtlenítő. Emellett nem árt, ha az ember kerüli a szája, az orra és a szeme megérintését.

A védekezés része lehet még a szervezet egészséges mikrobiomjának fenntartása, amit a stressz elkerülése, az elegendő alvás és a változatos növényi alapú táplálkozás is elősegít.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: