Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC is megadta magát a tudósoknak: már nem szerepel az ajánlások között a beltéri felületek és tárgyak gyakori fertőtlenítése. A felületi fertőzés esélye kutatások szerint kevesebb mint 0,05 százalék, de a maszk helyes viselése és alapos kézmosás mellett szinte lehetetlen ilyen úton megfertőződni.
A fertőzéstől való félelem miatt a kávézók, az éttermek és az élelmiszerboltok is egyre gyakrabban használják a környezetszennyező csomagolóanyagokat, a házhozszállítás és az éttermekből hazavitt ételek csomagolása pedig még egy lapáttal rátesz az eddig is tetemes hulladékmennyiségre. Magyarországon a műanyagipari szereplők már a nyáron elkaszálták az európai uniós gyakorlatnál szigorúbb törvényjavaslatot, bár a júliusi műanyagtörvény még így is sokkal több, mint a semmi.
Olasz kutatások szerint a nagyon híg ecetsavas inhalálás hatékony kiegészítő eszköz lehet az enyhe lefolyású COVID-betegség kezelésében.
Tűzoltóautókból, önkormányzati traktorokból, tetőtől talpig fehérbe vagy narancssárgába burkolt emberek tartályaiból ömlik a fertőtlenítő az utakra, növényekre, szobrokra, emberekre. És a fertőtlenítők is fertőtlenítik egymást.
Az amerikai elnök egyszerű képletet alkotott: a vírus bekerül a testbe, a fertőtlenítő megöli a vírust, tehát a fertőtlenítőt be kell vinni a testbe. Ki ne próbáld otthon!
Kétségkívül látványos, ahogy szkafanderes emberek locsolják literszámra a vírusölő folyadékot, de a WHO infektológusa szerint nem ez a leghatékonyabb módja a vírus elleni védekezésnek. A fertőtlenítés persze fontos, de nem mindegy, mit fertőtlenítenek.
Kétféleképpen lehet csökkenteni a kézen megjelenő kórokozók számát: vagy eltávolítja, vagy megöli őket az ember. Bár az utóbbi tűnik drasztikusabbnak, egy mikrobiológus a jó öreg szappan és a víz mellett érvel.
A Cryptosporidium parvum a legveszélyesebb vízi kórokozó, a második a Pseudomonas aeruginosa, a Legionella csak bronzérmes, derül ki az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ legfrissebb jelentéséből.