Átírják az élet keletkezésének dátumát a dél-afrikai őskőzetekben talált 3,4 milliárd éves tengeri ökoszisztémák
A Göttingeni Egyetem kutatói a sekély ősóceánok maradványait őrző rétegeket vizsgálták.
A Göttingeni Egyetem kutatói a sekély ősóceánok maradványait őrző rétegeket vizsgálták.
Mindössze másodszor sikerült laboratóriumi körülmények között asgard archeát tenyészteni – ezek az élőlények az állatok, növények, gombák és más egysejtűek által alkotott eukarióták egyik legközelebbi rokonai. Szöllősi Gergely evolúciógenetikus segítségével jártuk körül ennek jelentőségét.
A Facebook anyavállalatának mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatói az eddigi módszereknél sokkal gyorsabb fehérjekutató algoritmust hoztak létre, amely egy csapásra 600 millió fehérje háromdimenziós szerkezetét fejtette meg.
A chilei kutatók által felfedezett mikroorganizmusokban talált antibiotikum-rezisztencia-géneket nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás alakította ki, ennek ellenére számolni kell azzal a kockázattal, hogy átkerülhetnek az emberi kórokozókba is.
Sejtes élőlényekre és algákra utaló nyomokat fedeztek fel egy ősi formáció sókristályaiba zárt buborékokban. Ez a földönkívüli élet kutatását is elősegítheti, hiszen nemrég a Marson is találtak olyan kőzeteket, amelyek hasonló vízbuborékokat tartalmazhatnak.
A dinoszauruszok korából származó mikrobák úgy őrizték meg életképességüket, hogy az oxigénen kívül lényegében alig volt tápanyag a Csendes-óceán aljánál is mélyebben található környezetükben.
A talajszint alatt tenyésző organizmusok jelentik a Föld élővilágának sötét anyagát. Az ismeretlen fajok tanulmányozása a trópusi biodiverzitás megértésének és védelmének alapja, állítja egy új nemzetközi kutatás.
Kétféleképpen lehet csökkenteni a kézen megjelenő kórokozók számát: vagy eltávolítja, vagy megöli őket az ember. Bár az utóbbi tűnik drasztikusabbnak, egy mikrobiológus a jó öreg szappan és a víz mellett érvel.