Miközben a koronavírus fertőzött már meg magyarokat külföldön, illetve több magyar állampolgár is kórházi megfigyelés alatt áll külföldi kórházakban, Magyarország határain belül egyelőre egyetlen lázzal, hőemelkedéssel, légszomjjal orvoshoz forduló páciensről sem bizonyosodott be, hogy az új típusú koronavírussal (2019-nCoV, amely a COVID-2019 kódnéven futó betegséget okozza) fertőződött volna. Ahogy azonban a környező európai országokban, Olaszország után Horvátországban, Ausztriában, Romániában, illetve Svájcban is felütötte fejét a heveny tüdőgyulladást okozó vírus, az aggodalom jelei Magyarországon is tapasztalhatóvá váltak.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO direktíváinak megfelelően felállította azt a katasztrófavédelmi bizottságot, amely egy ilyen új járvány esetén kezelni hivatott a kialakuló új helyzeteket – mondta a Qubitnek Jankovics István virológus, a WHO hazai influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa. A katasztrófavédelmi bizottság elsődleges feladata, hogy folyamatosan biztosítsa a diagnosztikai eszközöket és eljárásokat, illetve tájékoztasson a kialakult helyzetről. 

Ebben a folyamatban előnye is van annak, hogy az új koronavírus terjedése is épp a szezonális influenzajárvány idejére esik, mondta Jankovics; az influenzajárvány miatt ugyanis egyébként is aktív a járványügyi diagnosztikai apparátus. Országszerte száz háziorvos és ugyanannyi házi gyermekorvos küldi heti rendszerességgel a mintákat az influenzaszerű megbetegedésekről. Mivel a koronavírus okozta fertőzések és az influenzavírus okozta megbetegedések esetében a tünetek ugyanazok, ezekből a mintákból a szakemberek azonnal ki tudják szűrni a 2019-nCoV megjelenését. Ezért lehet nagy biztonsággal mondani, hogy eddig Magyarországon nem jelentkezett még orvosnál olyan beteg, akinél az új koronavírus okozott volna súlyos tüneteket. 

Beteg még nincs, a félelem jelei már itt vannak

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Eötvös József Collegiumának igazgatója, Horváth László például a napokban úgy döntött, hogy legjobb lesz kiüríteni a kollégiumot, nehogy a diákok az épületben rekedjenek „a magyar hatóságok küszöbön álló országos vesztegzára” miatt, de szerda reggel az ELTE rektora, Borhy László közvetlen utasítására az igazgató lefújta a tervezett kiürítést. Budapesten több tömegközlekedési eszközön szájmaszkban utaznak az emberek. A SOTE és a Debreceni Egyetem után január végén az ELTE is azt tanácsolta azoknak a hallgatóinak, akik Kínában jártak, hogy ne látogassák az órákat, a napokban pedig ugyancsak az ELTE küldött ki egy olyan körlevelet, amelyben az Észak-Olaszországba vagy más fertőzési gócpontba látogató hallgatóit kéri arra, hogy két hétig maradjanak távol az egyetemtől. 

Eger polgármestere tulajdonosi döntésre hivatkozva a koronavírus-járvány miatt záratta be a város egyik uszodáját. A híradások az utóbbi két napban „gyanús” debreceni mintákkal voltak tele, és más vidéki városból is felröppent már a meg nem erősített hír, hogy valójában már az országhatárokon belül van a vírus, csak nem tájékoztatják róla a közvéleményt. Az NNK mindeközben szinte naponta frissíti honlapján a koronavírus terjedésével kapcsolatos helyzetjelentéseit. 

Vészhelyzet San Franciscóban

Nemcsak Magyarországon próbálnak felkészülni a legrosszabbra még azelőtt, hogy a valóságban is megjelenne a járvány. Bár az Egyesült Államok negyedik legnagyobb nagyvárosában, San Franciscóban ugyancsak nem azonosítottak egyetlen koronavírusos beteget sem, a város polgármestere a biztonság kedvéért járványügyi vészhelyzetet hirdetett. 

A hangulatot az egyelőre teljesen vírusmentes Magyarországon tovább fokozzák azok a hírek, amelyek a vesztegzár alá vont kínai és európai városokból érkeztek arról, hogyan igyekeznek egymást letaposva gondoskodni mindennapi betevőjükről a karanténba zárt emberek. Egyes híradások szerint a magyarok is elkezdték felhalmozni a tartós élelmiszereket, az esetleges vesztegzártól tartva. Noha az Országos Kereskedelmi Szövetség egyelőre nem jelentette, hogy a lakossági fogyasztás jelentősen megugrott volna, mégis az meg nem erősített hír járja, hogy a kézfertőtlenítő már a nagyobb budapesti drogériákban is hiánycikk. Az nlc.hu-n és egyes kereskedelmi rádióműsorokban is arra buzdítják az olvasókat, hogy egy esetleges több hetes vesztegzárra készülve mindenképp töltsék fel otthoni étolaj-, só-, cukor-, liszt-, száraztészta-, szárazbab-, lekvár-, kávé-, valamint konzervkészleteiket.

Mitől ilyen sikeres a 2019-nCoV?

Miközben a WHO, a kínai epidemiológiai hatóságok, majd a vírus terjedési útvonalán érintett összes ország népegészségügyi központja viharos sebességgel és hatékonysággal, szigorú karanténokkal és kijárási tilalmakkal reagált az új típusú koronavírus terjedésére, a kórokozó feltartóztathatatlanul terjed szerte a világban, és a szakemberek szerint a kérdés nem az, hogy eljut-e Magyarországra is a járvány, hanem csak az, hogy mikor. 

A koronavírus sikeressége paradox módon részben abban rejlik, hogy a kórokozó képes ugyan ölni, tehát veszélyes, de nem elég veszélyes ahhoz, hogy egy helyben lehessen tartani. Úgymond halálos, de „nem nagyon”. Gyorsan terjed, és megbetegíti ugyan az embereket, de többnyire nem okoz szélsőséges tüneteket. A halállal végződő esetek túlnyomó többségében az érintettek legyengült, krónikus betegségekben szenvedő idős emberek. 

A vuhani koronavírus nemcsak abban hasonlít az influenzavírusra, hogy hasonló sebességgel terjed, a két vírus reprodukciós indexe ugyanis nem tér el jelentősen.  A tünetek is nagy mértékben átfednek egymással, és a fertőzöttek közül is többnyire ugyanazt a csoportot veszélyezteti a két vírus. Más kérdés, hogy a karanténokkal terjedésében egyáltalán nem korlátozott, szabadon kószáló szezonális influenza évente világszerte több százezer emberéletet követel. 2014 és 2016 között például csak Magyarországon 6 ezerrel többen haltak meg influenzában, mint a korábbi években. 

A H5N1 kategóriákkal veszélyesebb volt

Az 1997-es H5N1 influenzajárvány idején 4 hónapba telt, hogy egyáltalán azonosítsák a kórokozót, ami a fertőzöttek közel kétharmadával végez. Nem okozott világméretű pánikot 2003-ban az ugyancsak Kínában járványt okozó SARS-vírus és a 2012-es közel-keleti MERS-vírus sem, pedig előbbi koronavírus a fertőzöttek 10, utóbbi pedig a 35 százalékának vette el az életét. A 2019-nCoV unokatestvérei, amelyeknek genetikai állománya 80 százalékban azonos a vuhani víruséval, és ugyancsak tüdőgyulladást okoznak, az epicentrumaiktól távol, például Európában nem okoztak semmiféle pánikot.

Jankovics doktor szerint fontos megjegyezni, hogy a SARS- és a MERS-járványok egyúttal rá is irányították a figyelmet az állati eredetű koronavírusokra, amelyek az emberek körében a 2003-as dél-kelet-ázsiai SARS előtt nem terjedtek. Az különösen aggasztó, hogy sem SARS-, sem a MERS-vírusok ellen nem sikerült hatékony védekezési módszereket kidolgozni. Epidemiológiai szempontból a szakember szerint nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy a víruscsalád egyik tagja nagy, míg a másik viszonylag mérsékelt halálozási rátával fertőz. Sokkal fontosabb, hogy új biológiai ágens jelent meg az emberek körében, és egyelőre nem létezik hatékony védekezési forma.

Noha lényegesen kisebb a halálozási rátája, az új koronavírus több mint kétszer annyi áldozatot szedett, mint a SARS és a MERS. Ráadásul, egyes vélemények szerint éppen ezért, a korábbi állati eredetű koronavírusokkal ellentétben feltartóztathatatlanul terjed az egész világon. Igaz, a 2019-nCoV halálozási rátája 2 százalék körüli, míg a SARS-fertőzötteknek a 10, a MERS-fertőzötteknek pedig közel 35 százaléka vesztette életét. 

Fontosabb, hogy új, mint az, hogy mennyire halálos

Miután vadonatúj humán kórokozóként gyorsan képes terjedni, és egyelőre semmilyen ellenszer nem tartóztatja fel, az új koronavírus terjedését vélhetően a jövőben is óvatosság és szigorú intézkedések kísérik majd. A szakemberek szerint az új vírus azért is figyelemre méltó, mert a jelek szerint merőben másként viselkedik, mint a korábban az állatokról az emberekre adaptálódott koronavírusok. Míg a SARS 8096 embert betegített meg és 774-nek okozta a halálát, a MERS 2494 fertőzöttből 858 áldozatot szedett, addig a 2019-nCoV a cikkünk megjelenésekor hivatalosan 81191 embert betegített meg, akik közül 2768-nak követelte az életét.

Jankovics ugyanakkor kiemelte, hogy addig, amíg a halálozási ráta nem ugrik meg, vagy a vírus okozta tüdőgyulladás nem kezd áldozatokat szedni az életerős, egészséges fiatalabb betegek körében is, érdemes higgadtnak maradni. A virológus szerint a ráta nem egyik pillanatról a másikra ugrik meg, hanem hosszabb folyamat eredményeként, amelynek során a vírus folyamatosan adaptálódik a környezetéhez. Ahhoz, hogy ezt nyomon lehessen követni, figyelni kell a viselkedését, és védekezni sem árt ellene. A kézfertőtlenítők használata, illetve a gyakori kézmosás ebben nagy segítség lehet, éppúgy, mint a szájmaszkok viselése. Utóbbi nemcsak abban segít, hogy biztonságosabb legyen tömegközlekedési eszközökre szállni, hanem, mondja Jankovics, például azt is megakadályozza, hogy a következő kézmosásig koszos kézzel dörzsölgesse valaki megszokásból a szemét vagy az orrát. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: