Dél-Koreától és Tajvantól van mit tanulnia a világnak vírusügyben

2020.03.11. · tudomány

A keddi óvatos hírek szerint talán túl van a koronavírus terjedésének tetőpontján Dél-Korea, az ország, amely az elsők között jelezte az új koronavírus Kínán kívüli felbukkanását. A COVID-19-fertőzésben egyik legérintettebb országban hétfőn csak 131 új esetet jegyeztek fel, tehát az új esetek száma negyedik napja folyamatosan csökken, de az elmúlt két hétben nem fordult elő, hogy a szám 150 alatt legyen.

(Frissítés március 11-én: újabb hírek szerint az új esetek száma ismét megnőtt Dél-Koreában, szerdán 242 új fertőzöttről jelentettek. A növekmény nagy részét egy szöuli call centerben előfordult tömeges fertőzések adják. A halálozások száma időközben 54-ről 60-ra nőtt.)

Mun Dzsein dél-koreai elnök is említést tett a lassuló trendről, de hozzátette, hogy nem szabad elbízniuk magukat, és az ország egészségügyi minisztere is csak reméli, hogy jobbra fordul a helyzet. Óvatosságuk érthető, hiszen februárban több mint 700 ezren írták alá azt a petíciót, amely Mun felelősségre vonását sürgeti – pontosan amiatt, hogy az elnök eleinte lebecsülte a koronavírus várható hatását, és nem reagált megfelelően: nem korlátozta például a Kínából Dél-Koreába irányuló utasforgalmat, ellenben hárommillió maszkot küldetett Kínába.

A lakosságot továbbra is figyelmeztetik a közösségen belüli fertőzés veszélyére, illetve arra intik a dél-koreaiakat, hogy ne vegyenek részt csoportos eseményeken. Előbbiről valószínűleg nem is kell hevesen győzködni a közvéleményt, mivel az országban előforduló esetek igen nagy hányada egy keresztény szektához köthető. Az egyház egyik híve legalább négy istentiszteleten vett részt, mielőtt kiderült volna, hogy koronavírusos.

Ha a kiszűrt fertőzöttek és a halálesetek arányát nézzük, feltűnő, hogy Dél-Koreában az egyik legalacsonyabb a ráta – különösen, ha azokat az országokat vizsgáljuk, ahol máris tömegesen fordultak elő megbetegedések: 7755 fertőzés mellett 60 ember halálozott el – tehát kb. 0,8 százalékos az arány, ami bőven alatta van az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO által kommunikált 3,4 százaléknak. Németország tud még felmutatni hasonló csodát, ott eddig csak két haláleset történt 1565 fertőzés mellett, ami mintegy 0,13 százalékos rátát jelent.

photo_camera Március 10-i kép Szöulból, munkások tesztelésre várnak egy ideiglenes szűrőpontnál Fotó: JUNG YEON-JE/AFP

A koreai lecke

De vajon mit csináltak jól Dél-Koreában? Park Neunghoo egészségügyi miniszter sokallja a dél-koreai fertőzések összesített számát, de mint mondta, bízik benne, hogy sikeresen vették fel a harcot a vírus ellen, amiből két fő tanulsággal tud szolgálni a többi kormánynak:

  1. Tegyenek meg mindent, hogy minél korábban megkezdhessék a széleskörű tesztelést.
  2. Hangolják össze globálisan az intézkedéseket.

Az biztos, hogy az 52 millió lakosú Dél-Koreában már a kezdetekkor igyekeztek ingyenes és egyszerű tesztekkel megszűrni a lakosságot: a rendszer naponta 15 ezer koronavírusteszt lefuttatására alkalmas, mostanáig összesen 196 ezer tesztet végeztek el, míg az USA-ban például hétfőn még ötezer alatt volt az elvégzett tesztek száma (ez most változhat, mivel a cégek most kezdenek előrukkolni gyorsan hasznosítható tesztjeikkel). Kojang városban még autós tesztfülkéket is felállítottak, ahogy nemrég Németországban is.

„A betegség korai felismerése rendkívül fontos, ezt az egyszerű leckét megtanultuk akkor, amikor ezzel az igen fertőző vírussal küzdöttünk – ha egyszer elindul, nagyon gyorsan terjed szét. A tesztkapacitás növelése elsődleges, mert csak akkor lehet feltartóztatni a vírust, ha kiszűrjük a hordozókat” – mondta a miniszter.

Dél-Korea emellett gyorsan létrehozott olyan intézményeket, ahol a csak enyhe tünetektől szenvedő pácienseket kezelhetik. Park szerint a fertőzötteknek csak körülbelül 10 százaléka szorul kórházi ápolásra, a többieknek elég erős az immunrendszere, hogy egyedül is megküzdjön a kórokozóval.

A koreai hatóságok munkáját nehezítette, hogy a keresztény szektában, amelyhez Park szerint a fertőzések 90 százaléka (más források szerint 60 százaléka) köthető, a tagok egy része megtagadta, hogy alávessék a koronavírustesztnek. Az egészségügyi hatóságok számolnak a lehetőséggel, hogy az országban a szekta közvetítésével terjedt el a vírus, de ez még nem bizonyosodott be. A miniszter úgy gondolja, hogy ha ez a vallási csoport nem lett volna képben, képesek lettek volna megállítani a COVID-19-et, de ha már így jártak, „megpróbáljuk megfékezni a vírust, miközben megvédjük az állampolgárok szabadságát is, és reméljük, hogy már közel a megoldás.”

A tajvani csoda

A legnagyobb csodát valószínűleg Tajvan hajtotta végre, ahol a 23 milliós, sűrűn lakott sziget lakosai közül rengetegen járnak át Kínába dolgozni, a Holdújév körüli ünnepi időszakban pedig napi akár 2000 kínai turista érkezik, mégis sikerült annyira feltartóztatni a vírust, hogy eddig összesen 48 fertőzést és 1 halálesetet jegyeztek fel.

Az egyik magyarázat, hogy Tajvan közel van Kínához, lakói ugyanazt a nyelvet beszélik, tehát hamarabb észbe kaptak, hogy terjed a „súlyos tüdőgyulladás”, és proaktívan tudtak reagálni: már aznap, szilveszterkor, amikor Kína jelentett néhány esetet a WHO-nak, Tajvan bevezette a Vuhanból érkező járatok utasainak fokozott ellenőrzését. És bár Tajpej kapcsolatai nem éppen felhőtlenek Pekinggel, engedélyt kértek és kaptak, hogy szakértőket küldjenek vuhani terepszemlére. A tajvani delegáltak már január 12-én érzékelték, hogy a vuhani helyzet nem ad okot derűlátásra – még úgy is, hogy kínai vendéglátóik csak azt mutatták meg nekik, amit akartak.

photo_camera Fertőtlenítés Tajpejben Fotó: SAM YEH/AFP

A küldöttség visszatérte után Tajvanban már előírták a kórházaknak, hogy szűrjék és teszteljék az eseteket, így sikerült gyorsan elkülöníteni a fertőzötteket, lenyomozni kapcsolataikat, és elkülöníteni minden szóba jöhető fertőzöttet – ezáltal pedig megelőzni a vírus közösségi terjedését. És mindez még az előtt lebonyolódott, hogy Tajvan január 21-én bejelentette az első COVID-19-esetet. Január 26-án pedig – hamarabb, mint bármely más ország – leállították a beutazást Vuhanból, nem sokkal később pedig szinte az összes kínai városból.

A másik magyarázat, hogy a tajvani járványügyi hatóság már viszonylag korán, január 20-án felállított egy operatív központot, amely sebesen meghozott egy sor intézkedést – mondta Jason Wang, a Stanford Egyetem gyermekgyógyász professzora és egészségügyi szakpolitikai szakértője. Az elmúlt öt hétben csaknem 124 intézkedést rendeltek el, messzebb menőket is, mint a határ fokozott ellenőrzése. Az egészségügyi miniszter vezette tajvani operatív törzs nemcsak kivizsgálja a megerősített és gyanús fertőzéseket, de az önkormányzatokkal és a minisztériumokkal közösen hangolja össze a fertőzésre adott válaszintézkedéseket a pénzügyi források mozgósításától a munkaerő átcsoportosításán át egészen az iskolák fertőtlenítéséig.

A vírus elleni küzdelemhez a technológiát is mozgósítják, a 2003-as SARS-nak köszönhetően a repülőtereken már eleve rendelkezésre állnak a lázmérő monitorok. Az utasok egy QR-kód segítségével maguk is lejelenthetik az utazási történetüket és a tüneteiket, az adatok pedig a járványügyi központban futnak össze. A vírusgócokból érkezőket kötelező 14 napos karanténnak vetik alá akkor is, ha nincsenek tüneteik, és mobiltelefonos helymeghatározás segítségével ellenőrzik, hogy nem szegik-e meg a tilalmat – ha igen, pénzbüntetéssel sújtják őket. Bírság jár akkor is, ha valaki nem jelenti be a tüneteit a hatóságoknál.

Nem ártott az sem, hogy a kormány azonnal betiltotta az egészségügyi maszkok exportját, és 16 centes hatósági árat állapított meg a termékre. A védőfelszerelések hiányát elkerülendő új gyártósorokat állítottak be, és katonákat vezényeltek át a gyárakba, hogy növeljék a termelést.

Köztájékoztatás a pánik ellen

Tajvanon nagy hangsúlyt fektettek a tájékoztatásra is, a tévék és a rádiók óránként adnak hírt a vírus terjedéséről, valamint a kézmosás és a maszkviselés előnyeit hangoztatják. Ezt egy kormányszóvivő azzal indokolta, hogy csak akkor csökken az emberek félelme, ha átláthatók az információk, és elegendő egészségügyi tudással ruházzák fel a lakosságot.

A tajvani lakosság rendkívül együttműködő: Tu Csenjang iskolaigazgató például arról számolt be, hogy a szülők 95 százaléka megméri a gyereke lázát iskola előtt, és lejelenti az iskolának, egy bankmenedzser pedig ugyanezt teszi alkalmazottaival reggelente, amikor beáll a bejáratnál elhelyezett hőmérős kamera mellé. Csaknem az összes irodaházban, közösségi sportcentrumban és iskolában szinte automatikus a lázmérés, és senkit nem engednek be hőemelkedéstől felfelé. A lakóépületek lifjteinek környékén kézfertőtlenítőket helyeztek ki.

Összességében a SARS-szal szerzett keserves tapasztalatok – 73 haláleset, gazdasági visszaesés – segítették Tajvant a vírushelyzet hatékony kezelésében. A mostani járványfenyegetésre adott válasz annyira jól csengett, hogy még meg is dobta Caj Ingven elnök népszerűségi indexét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás