A gyenyiszovaiak akár a jéghideg szibériai éghajlathoz és a délkelet-ázsiai langymeleghez is képesek voltak alkalmazkodni. Ezt mutatja egy most azonosított állkapocs, amely Tajvannál került elő.
Joe Biden és Donald Trump politikájában közös, hogy mindketten büntetővámokkal próbálták megfékezni Kína technológiai fejlődését. Az adatok azt mutatják, hogy Kína sikeresen alkalmazkodott az új helyzethez, de a számok mögött ennél jóval bonyolultabb kép rajzolódik ki.
A technológiai hidegháborúnak katonai és gazdasági okai is vannak, de hogy jön a képbe Japán és Hollandia, és mi a helyzet Tajvannal, a 21. század kincses szigetével?
Az USA két éven belül több ezer olcsó, beáldozható drónt állítana hadrendbe, ami szakértők szerint örökre megváltoztatja, hogyan harcol az amerikai hadsereg, és hogyan fejleszt és vásárol fegyverrendszereket.
Amíg mindenki az Apple önvezető autóit várja, az iPhone-okat gyártó tajvani Foxconn egy év alatt előállt a saját elektromos járműflottájával.
A chipgyártás világszerte nehézségekkel küzd: az egyik legalulértékeltebb gyártási alapanyag, a szubsztrát előállítása olyan nehézségekbe ütközött, amilyenekre egy évtizede nem volt példa. A legnagyobb gyártók igyekeznek bővíteni a termelési kapacitást, hogy kielégítsék a beszállítók igényeit, de a felzárkózás évekig is eltarthat.
Korai felismerés, a tesztkapacitás növelése, ingyenes vizsgálatok, speciális intézmények, gyors operatív intézkedések, hatósági áras maszkok és folyamatos tájékoztatás a hatékony vírusellenes küzdelem kulcsa.
Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.
Egy tajvani nő egyszerű fertőzésgyanúval ment kórházba a bedagadt szemével, helyette négy karcsúméhet távolítottak el a könnycsatornájából.