Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO által világjárványnak minősített betegség, a COVID-19 az esetek mintegy 80 százalékában enyhe lefolyású, megfázásos tüneteket okoz, és a betegek nem igényelnek speciális orvosi ellátást. Hat fertőzött közül egy betegnél ugyanakkor komoly tünetek és légzési nehézségek tapasztalhatók.

A Royal Australasian College of Physicians elnöke, a légzőszervi specialista John Wilson szerint a vírus által fertőzöttek betegek négy csoportra oszthatók:

• akik megfertőződtek a vírussal, és ezáltal fertőzőképesek, de ők maguk nem mutatnak tüneteket;
• akiknél felső légúti megbetegedés, hőemelkedés és köhögés formájában jelentkeznek a tünetek, és a betegség lefolyása nem sokban különbözik egy enyhe megfázásétól;
• akiknél a vírus influenzaszerű tüneteket mutat, és komoly lázzal jár - ők teszik ki a legnagyobb csoportot;
• azok a betegek, akiknél a vírus légzési nehézségeket és tüdőgyulladást okoz.

Hogyan fejlődik ki a tüdőgyulladás?

Amikor egy koronavírussal fertőzött beteg lázas lesz és köhögni kezd, az azért van, mert a fertőzés elérte a légutakat, amelyeken keresztül az oxigén a környezetből a tüdőbe kerül. A légutak a fertőzés következtében gyulladásos állapotba kerülnek, és ezáltal irritálják az ott található idegeket. Ha ha helyzet rosszabbodik, a vírus által kiváltott irritáció eléri a tüdőben található hólyagocskákat (alveolus), amelyek az oxigénfelvételt biztosító gázcserefolyamatokért felelősek. Ha az alveolusokat eléri a fertőzés, válaszreakcióként az apró hörgőcskék (bronchiolus) gyulladásos folyadékkal telnek meg, és kialakul a tüdőgyulladás. A folyadékkal teli tüdő nem képes elegendő oxigént leadni a vérbe, ezáltal a szervezet oxigénellátása drasztikusan csökken. A halálos kimenetelű fertőzéseknél leggyakrabban ez a folyamat zajlik le.

Az Észak-amerikai Radiológiai Társaság nemrég közzé is tette az egyik koronavírusos beteg tüdejéről készült CT-felvételeket. A 44 éves kínai férfi, aki egy vuhani halpiacra szállított árukat, 2019. december 25-én került kórházba, miután 13 napja lázas volt és köhögött. Súlyos tüdőgyulladást és akut légúti distressz szindrómát állapítottak meg nála, majd később a COVID-19 betegséghez kötötték az állapotát. A képeken az ő tüdejéről készült CT-felvételek láthatók egy hetes időtartamban, a férfi ugyanis hét nappal a kórházba kerülése után meghalt.

Fittyet hány az antibiotikumra

Az ausztrál tüdőtársaság elnöke, Christine Jenkins szerint egyelőre nem létezik olyan gyógymód, ami megakadályozná, hogy a COVID-19-cel fertőzött betegeknél kifejlődjön a tügyőgyulladás.

„Jelenleg is folynak a különböző virális és antivirális szerekkel kombinált gyógyszerkísérletek, de egyelőre a támogató kezelésen kívül nincs hatékony eszközünk a vírus által kiváltott tüdőgyulladás legyőzésére. Az eddig általunk ismert, kórházban kezelt tüdőgyulladások döntő többsége bakteriális eredetű volt, és jól reagáltak a különböző antibiotikumos kezelésekre” - mondta Jenkins a brit Guardian ausztrál kiadásának.

Miben különbözik a COVID-19 által okozott tüdőgyulladás a hétköznapitól?

Wilson szerint a koronavírus által okozott tüdőgyulladás azért is különösen veszélyes, mert úgy tűnik, hogy az egész tüdőt érinti, és nem csak annak bizonyos részeit, ráadásul nagy kockázatot jelentenek a másodlagos fertőzések is. Amennyiben a fertőzés elérte a tüdőt és a légzőhólyagocskákat is, az egészséges szervezet első reakciója, hogy megpróbálja elpusztítani a vírust, és megakadályozni, hogy a kórokozó reprodukálja magát. A szervezetnek ez a védekező mechanizmusa ugyanakkor romlik azokban az esetekben, amikor a betegek 65 év felettiek vagy 12 hónaposnál fiatalabbak, és valamilyen egyéb krónikus egészségügyi problémában (szív- és tüdőbetegség, cukorbetegség) szenvednek.

A WHO szerint a COVID-19 minden fertőzöttnél egyéni lefolyású, ezért nem prognosztizálható egyértelműen, hogy valakinél kialakul tüdőgyulladás vagy sem.

Bármennyire is egészséges valaki, az életkor előrehaladtával a tüdőgyulladás kialakulásának kockázata egyértelműen növekszik- mondta Wilson. - Ennek oka az, hogy az immunrendszer gyengül a korral. és így nehezebben küzdi le a különböző betegségeket és fertőzéseket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Influenzában is sokan meghalnak, a H1N1-et is túléltük, mi ez a felhajtás?

Bodnár Zsolt tudomány 2020. március 13.

A koronavírus-járvány megfékezését célzó, sokak mindennapi életét felforgató intézkedések különböző reakciókat váltanak ki: vannak, akik szerint aránytalanul túlreagáljuk a járványt, és korábbi esetekhez vagy a szezonális influenzához hasonlítják a koronavírus-fertőzést. A számok azt mutatják, hogy most sokkal nagyobb a baj.

Magyar Orvosi Kamara: Idős, veszélyeztetett kollégák, rengeteg túlórával, védőeszköz nélkül szolgálnak a frontvonalban

Rácz Johanna gazdaság 2020. március 11.

Az esetleges tömeges megbetegedés esetén nem a lélegeztetőgépek, hanem a személyzet hiánya jelenti majd a problémát Magyarországon. A rabok által is gyártott sebészmaszkok nem biztosítják az egészségügyi dolgozók védelmét, a lakosság tájékoztatása pedig kifejezetten elégtelen, hangzott el a Magyar Orvosi Kamara mai tájékoztatóján.

A gyerekek is el tudják kapni a koronavírust, és ugyanúgy fertőznek, mint a felnőttek, csak nehezebb kimutatni

Bodnár Zsolt tudomány 2020. március 12.

Hatékony tesztek híján a statisztikákban sokkal nehezebb kimutatni a gyerekek koronavírus-fertőzését, mivel rosszabb esetben is csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk. Pedig jó eséllyel ugyanúgy fertőznek, ahogy a felnőttek.

Vírus ellen vodkás kézmosás, UV-fény, fokhagyma: óvakodj a kuruzslóktól!

Dippold Ádám tudomány 2020. március 9.

Ahogy terjed a kór, úgy terjednek a SARS-COV-2 ellen javallott csodaszerek is. A népi gyógyászat adu ásza, a fokhagyma ugyanúgy nem ér semmit a fertőzés ellen, mint a különböző méregdrága varázsitalok, a valódi oltásra pedig még sokat kell várni.