Influenzában is sokan meghalnak, a H1N1-et is túléltük, mi ez a felhajtás?
Magyarország kormánya országos szerdán vészhelyzetet hirdetett a koronavírus-járvány miatt, amely már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is világjárvány szintjére lépett. Ezek az intézkedések és kijelentések azonban nemhogy fékeznék, de még tovább hergelik azokat a hitetlenkedőket, akik népes és hangos táborát Donald Trumptól Pataky Attilán át számtalan határozott kommentelőig sokak erősítik.
Az összeesküvés-elméletek alatt egy szinttel leginkább azzal szokás érvelni az aránytalanul súlyos koronavírus-ellenes intézkedésekkel, a „koronahisztivel” szemben, hogy sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki a minden évben megjelenő szezonális influenza áldozata lesz, mint hogy a koronavírus-fertőzés vigye el.
A WHO becslése szerint évente globálisan 290 ezer és 650 ezer közé tehető az influenzajárvány halálos áldozatainak száma, 3-5 millió súlyos esetből – az influenzások teljes száma ennek legalább a százszorosa, de a legtöbbeknél tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel egy hét alatt lezajlik a betegség.
Az influenzára hivatkozó érvelés különösen népszerű az olyan országokban, ahol még az elején járnak a koronavírus terjedésének, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint, így például Magyarországon is. De március 9-én az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is bedobta az influenzakártyát, és azt írta a Twitteren, hogy „Tavaly 37 ezer amerikai halt meg influenzában. Ez a szám átlagosan évi 27 ezer és 70 ezer között mozog. Semmi nem zár be, az élet és a gazdaság megy tovább. Ebben a pillanatban 546 megerősített koronavírus-esetet regisztráltak, 22 halálesettel. Gondolkodjanak el ezen!”.
Ezen a ponton már nemcsak a mainstream média marasztalta el az amerikai elnököt, de tudományos oldalról is elkezdték támadni. „Igaz, hogy ebben a pillanatban bárki, aki az Egyesült Államokban tartózkodik, nagyobb eséllyel lesz influenzás, mint koronavírus-fertőzött, de egy járványról van szó, ami most kezd terjedni a világban” – nyilatkozta Leana Wen, a George Washington Egyetem közegészségügyi szakértője. Hozzátette:
„A koronavírus lehetséges hatásait nem lehet összehasonlítani az influenzáéival, mert ez egy új típusú vírus, ami az egész világon terjed, és jelenleg nincs rá védőoltás vagy más gyógymód.”
Míg ebben a járványszezonban (2019 októbere óta) 34 millió és 49 millió közötti amerikai lakos lett influenzás, az elérhető védőoltás segít megelőzni a betegség nagyobb terjedését, és biztosítani, hogy a halálozási aránya viszonylag alacsony maradjon. Az előző szezonban valahol 20 ezer és 52 ezer között volt az influenza szövődményeiben meghalt amerikaiak száma, ami nagy átlagban számolva 0,1 százalékos halálozási arányt jelent, miközben a koronavírus-járvány a szerda esti adatok szerint 1135 amerikait érintett, 32 halálesettel, vagyis 2,8 százalékos halálozási aránnyal – ez globális szinten jelenleg 3,7 százalék.
Vagyis pusztán az elérhető adatok, a hivatalos statisztikák alapján az Egyesült Államokban jelenleg az a helyzet, hogy a koronavírus-járvány 28-szor halálosabb az influenzánál.
Miben hasonlít az influenzához, és miben nem?
A tisztán látást az sem segíti, hogy COVID-19 pont egy olyan időszakban jelent meg, amikor két másik vírusos fertőzésnek is most van az idénye: a szezonális influenza mellett a heveny orr-garatgyulladás (más néven nátha, megfázás) is januárban-februárban tetőzik minden évben. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a tüneteik között több átfedés is van, és ez nehezíti a betegség azonosítását.
Bár a koronavírussal fertőzöttek sokféle különböző tünetről számolnak be, van kettő olyan, amely állandónak tűnik: a láz és a száraz köhögés, de ezek az influenzánál is gyakoriak. Egy árulkodó tünet azonban van, amely jelentkezése esetén jó eséllyel ki lehet zárni az influenzát és a náthát: légzési nehézségeket csak a koronavírus-fertőzés vált ki a három közül.
Az új járványért felelős SARS-CoV-2 vírusnak és az influenzavírusoknak ezen felül nem sok közös vonásuk van. Mindkettő légúti megbetegedéseket, például tüdőgyulladást okozhat (amelyek időseknél és más gyengült immunrendszerű embereknél komoly szövődményekkel járhatnak, és halálhoz is vezethetnek), valamint mindkettő cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés útján terjed, vagyis a gyakori kézmosás, kézfertőtlenítés és a megfelelő köhögési-tüsszentési etikett betartása a legjobb módja a fertőzés megelőzésének.
A különbségek listája már tetemesebb, a WHO kapcsolódó ismertetőjéből az MIT Technology Review emelt ki néhány pontot:
- A koronavírus lassabban terjed. Az influenza esetében alacsonyabb a lappangási idő (vagyis a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig eltelt idő) és kevesebb idő telik el két összefüggő eset azonosítása között is (vagyis aközött, amíg a fertőző és a fertőzött személynél jelentkeznek a tünetek). Ez utóbbi az influenzánál 3 napot, a koronavírusnál 5-6 napot vesz igénybe.
- A koronavírus tovább fertőz. A friss vírus hordozói között már figyeltek meg olyanokat, akik a tünetek megjelenése előtti 1-2 napban már tovább tudták adni a fertőzést, és ez a fertőző időszak a tünetek megjelenése után 8-37 napig tartott. Ehhez képest az influenzások a tünetek jelentkezését követő első két naptól kezdve, de legfeljebb egy hétig fertőznek.
- A gyerekeket máshogyan érinti. Míg az influenza terjedésében nagy szerepet játszanak a gyerekek, a koronavírus elsősorban a felnőtteket, leginkább az időseket veszélyezteti, és a gyerekeket is inkább a felnőttek fertőzik meg vele. Tíz éves kor alatt még senki sem halt bele a COVID-19-be, de a 10-19 évesek körében is csak 0,2 százalékos a halálozási arány.
- A koronavírus halálosabb. Ezt fentebb részleteztük: 3,7 százalék vs. 0,1 százalék.
- A koronavírusnak nincs ellenszere. Míg az influenzára az 1930-as évek óta létezik védőoltás, és antivirális gyógyszerek is kaphatók rá, a COVID-19 kezelésére szánt gyógyszerek egyelőre klinikai vizsgálat alatt állnak Kínában, és a vakcinákon is dolgoznak még – józan becslések szerint 18 hónap múlva lehet majd elérhető a védőoltás.
Azt is fontos megérteni, hogy a világszerte bejelentett komoly intézkedéseket (karantén, iskolák és más nyilvános helyek bezárása, utazási korlátozások, tömegrendezvények betiltása) nem amiatt az 1500 Kínán kívüli halálos áldozat miatt hozták meg, hanem azért, mert jól feltárt, vakcinával megelőzhető betegségek helyett egy erősen fertőző ismeretlen vírust kell megfékezni, hogy ne bénítsa meg teljesen az egészségügyi ellátórendszert.
Voltak már azért itt nagy járványok, azokhoz hogy viszonyul?
A mai járványt okozó SARS-CoV-2 vírus hogy, hogy nem a SARS-CoV nevű vírushoz áll a legközelebbi rokonságban, amely a 2002-ben szintén Kínából indult SARS-járványért volt felelős. A SARS, vagyis a súlyos akut légzőszervi szindróma ugyan 2002 novembere és 2003 júliusa között 774 halálos áldozatot szedett, ami már most csak az egyhatoda a COVID-19 haláleseteinek, de ezt nagyságrendekkel kevesebb, összesen 8098 fertőzésből érte el, ami 9,6 százalékos halálozási rátát jelent.
Egy friss tanulmány szerint a két koronavírus genomja 86 százalékos hasonlóságot mutat, mindkét járvány egy kínai húspiacról indult, szinte egyezik a kettő lappangási ideje és fertőzési intervalluma, mindkettő különösen veszélyes az idősekre, és a vírus okozta betegségek lefolyása is hasonló.
A SARS-járványt vakcina vagy más gyógymód hiányában olyan közegészségügyi eszközökkel kellett kezelni, mint a karanténok és az elkülönítés bevezetése, a társasági távolságtartás ösztönzése és a tömegrendezvények betiltása. A hatékony fellépésnek és a sűrű, alapos vizsgálatoknak köszönhetően nyolc hónap alatt sikerült felszámolni a fertőzöttek személyes kapcsolatteremtését, és ezzel megállítani a betegség további terjedését. A Lancet orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint az, hogy az ilyen fellépések a COVID-19 esetében is működhetnek-e, azon múlik, hogy sikerül-e megoldást találni a két betegség közötti legnagyobb különbségre – a COVID-19 ugyanis sokkal fertőzőbb a SARS-nál, mert enyhe tünetek mellett is átadható, és ezeket sokszor észre sem veszik.
A 2009-es H1N1-influenzajárvány, vagy ahogy a köznyelvben pontatlanul elterjedt, a sertésinfluenza volt idáig az utolsó világjárvány (vagy pandémia), amely inkább kiterjedtségében, mintsem a halálozási arányát tekintve volt elképesztő. Bár a hivatalos adatok szerint 13-14 ezer körül volt a halálos áldozatok száma globálisan, egy átfogó 2012-es kutatás szerint valahová 151 700 és 575 400 közé tehető a valós számuk. Csakhogy a járvány a Föld lakosságának 24 százalékát érintette, vagyis 1,65 milliárd körül volt a fertőzöttek száma – a halálozási arányt így 0,01 és 0,03 százalék közé becsülték.
Az áprilisban kitört H1N1-járvány novemberben kezdett csillapodni, éppen akkor, amikor bejelentették, hogy bevetésre kész a védőoltás. A vakcina megjelenése végül nemcsak az oltásellenes mozgalomnak adott muníciót, de az egész járvány komolyságát megkérdőjelezte: 2010. januárjában az Európa Tanács azzal gyanúsította a WHO-t, hogy a vakcinabizniszre utazó nagy gyógyszeripari cégek nyomására tévesen nyilvánította világjárványnak az influenzát. A szervezet mindent tagadott, de az eset óta nem mindig jó ómen, ha gyorsan megtalálják az ellenszert.
Bár könnyű mindent a Facebookra kenni, nem nehéz észrevenni, hogyan fokozza a káoszt a közösségi média az első hashtag-kompatibilis világjárvány idején. A koronavírusos álhíreknek több fajtája létezik: vannak nyílt összeesküvés-elméletek (pl. Kína direkt szabadította a világra), kamu alternatív gyógymódokat hirdető oldalak és pánikkeltő hazugságok, amelyek egytől egyig aláássák a helyzet komolyságát. És ha ezek a tartalmak közel azonos súllyal jelennek meg a felhasználók előtt, akkor nem is kell hinniük a legátlátszóbb álhíreknek, de a kételyt internalizálják, ami már elég ahhoz, hogy alábecsüljék, mire lehet még képes az új koronavírus.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
