Jelenleg az a háziorvosi közösség képezi a magyarországi járványmegelőzés első védelmi vonalát, amelynek 50 százaléka a 60 év fölötti, az új típusú koronavírus okozta megbetegedéstől különösen veszélyeztetett korcsoportba tartozik, és nincs ellátva megfelelő védőfelszereléssel – mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján.

A háziorvosoknak kiküldött és az elítéltek által is gyártott sebészmaszkok nem alkalmasak rá, hogy viselőjüket megvédjék, csak a fertőzés továbbterjedését gátolhatják – hangsúlyozták a szervezet tisztviselői. A kórházakba kiküldött alkalmas védőfelszerelések adekvát használat mellett néhány óra alatt elfogynak, pótlásukról az információk csak hiányosan csordogálnak. Ez az egyik fontos probléma, amit a kamara a döntéshozók felé jelezni szeretne, de van más is: a lakosság tájékoztatása a kamara álláspontja szerint nem éri el a szükséges szintet, már rég ki kellett volna plakátolni a legfontosabb tudnivalókat a rendelők, gyógyszertárak falára, tömegközlekedési eszközökre, megállókba. Azt kellene hangsúlyozni, hogy minél kevesebb ember induljon el bárhová, és mindenki igyekezzen kerülni azokat a helyzeteket, ahol tömegbe keveredhet.  

A tájékoztatón bemutattak egy gyógyszerész által önszorgalomból készített plakátot, amely bár amatőr, mégis a lehető leghitelesebb információkat tartalmazza Lénárd szerint: 

Ugyancsak problémát jelent majd, hogy a kórházakban elrendelt látogatási tilalom miatt megszaporodnak az ápolási feladatok, ami az amúgy is hiányos személyzet terhelése mellett anyagi problémát is jelent majd a kórházaknak. Pillanatnyi konklúzióként azt lehet levonni, hogy a betegellátás a járványfenyegetés előtt is bizonytalan, a betegek biztonsága pedig veszélyeztetett volt – mert kevés a szakember, az orvosok derékhadát jelentő középkorú korosztály jó része pedig külföldön dolgozik –, de ez most tovább fokozódott: „idős, veszélyeztetett kollégák, rengeteg túlórával, védőeszköz nélkül szolgálnak a frontvonalban”.

Maszk, finanszírozás, személyzet 

Kincses Gyula, a MOK elnöke elmondta, hogy felajánlották segítségüket a kormánynak, de a kötelező tagság óta kisebb a mozgásterük, csak ajánlásokat tehetnek, és az egészségügy átalakítása kapcsán is kihagyták őket az egyeztetésből. Eddig az operatív törzs egyetlen ülésére kaptak meghívót, de azt komoly eredménynek tartja, hogy mostanában gyorsan válaszolnak a leveleikre, ami korábban nem volt jellemző. 

A kormánytól elsősorban azt várják, hogy tegyen többet a járvány megelőzéséért, például a kontaktuskutatások fokozásával. Az elnök ugyanakkor úgy látja, hogy a kormány komoly szándékai megvannak a járványveszély kezelését illetően. „Az egészségügy teszi a dolgát, de a kollégák és a betegek érdekében ugyanezt várnánk el a kormánytól” - mondta Kincses, a következő javaslatokat felsorolva:

• biztosítsák a védőeszközöket – a viselőjét valóban megvédeni képes ffp2 vagy ffp3 maszkokat – az egészségügyi dolgozók számára. A maszkok ügyében írtak az operatív törzsnek, talán ma lesz ebben az ügyben bejelentés.
• A járvány előtti időszakban az intézményeket fenyegették a túlnövekedett adósságállomány miatt; most viszont tudomásul kell venni, hogy a járványvédekezés újabb bevételcsökkenést jelent az intézményeknek, mert a halasztható beavatkozásokat ilyenkor célszerű és kell is csúsztatni. A védekezéshez szükséges kiadások óriási anyagi terhet jelentenek, amit a kormánynak át kell vállalnia.
• Hiába vannak intézmények és eszközök, ha nincs személyzet. “Ez jó alkalom arra, hogy a kormány biztosítsa az egészségügyi dolgozók számára azt a bért, ami pályán és itthon tartja őket” – mondta a MOK-elnök. A bértárgyalások még nyitva vannak, ezért most kérik a kormányt, hogy fogadja el a javasolt bértáblákat, „és az ágazat áldozatvállalásának megfelelő bért biztosítson a dolgozóknak”.

Kincses kérdésre elismerte, hogy a megfelelő védelmet nyújtó maszkokból valóban világszerte hiány van, nemcsak az óriási kereslet miatt, hanem mert az ezekhez szükséges alapanyagokat Kínában gyártják, illetve gyártották. Álmos Péter alelnök megjegyezte, hogy azért az előrelátás hiányát felróhatják a döntéshozóknak, hiszen jó ideje lehet tudni a vírus terjedéséről, a lakosság pedig felvásárolta a maszkokat.

A kamara rosszul megfogalmazott felhívásnak látja, amit az operatív törzs a magukon tüneteket észlelőknek ajánl, mert hiába a tájékoztatás, nagyon sokan így is bemennek a háziorvosi rendelőbe, ahol jobb esetben kapnak egy sebészmaszkot, és elkülönítik őket, mielőtt hívnák a mentőt. Van olyan háziorvos a MOK látókörében, aki önszorgalomból maga függesztett ki tájékoztatót a rendelőben arról, hogy aki COVID-19-gyanúval érkezik, várja meg kint az ajtó előtt az asszisztenst. A kamara több javaslatot tett az orvos-beteg találkozások csökkentésére, például azt, hogy lehessen telefonon is e-receptet kérni, mert ez egyelőre csak informálisan működik a gyakorlatban.

Kincses szerint a kormány azt mondta, hogy a háziorvosokra telepített első védelmi vonal csak a járván előtti időszakban működik. Ha valóban járvány lesz, akkor viszont más lesz a megközelítés, ami már nem az alapellátást fogja terhelni. A kamara is azzal ért egyet, hogy járvány esetén érdemes külön kapacitásokat központosítva bevonni, nem pedig külön kis elszigetelt járványrészlegekben megoldani az ellátást. 

Nem lélegeztetőgépből, hanem személyzetből lesz kevés

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy nehéz konkrétumokat megfogalmazni arról, hogy hány beteget lehet ellátni egy esetleges járvány kitörésekor, mivel önmagában a lélegeztetőgépek száma nem mond semmit, ha nincs személyzet, amely azt működtetni lenne képes. Ha a járványt nem sikerül kellőképp lelassítani, a határt tehát nem a műszerek, hanem a dolgozók hiánya fogja jelenteni, különösen a sürgősségi, aneszteziológiai intenzív területeken. A rendszer eddig is a tartalékok mozgósításával működött, széles körű megbetegedések, leterheltség esetén a szakemberek nem fognak tudni sok helyen helytállni, hanem egy helyen lesznek kénytelenek helyettesíteni a kiesett kollégákat. 

16 egészségügyi szakdolgozót máris karanténban tartanak, de állapotukról a kamarának nincs információja. A kamarához egyébként is kevés információ jut el, amit egyébként Horváth Ildikótól, az egészségügyért felelős államtitkártól várnának. Addig ők is újságokból tájékozódnak – mondta Kincses Gyula.  

Elhangzott továbbá, hogy etikai eljárást indítottak a betegek megtévesztése miatt az ellen a háziorvos ellen, aki homeopátiás védekezést javasolt betegeinek az új típusú koronavírus ellen Acsa község honlapján.

Felfüggesztett, de le nem zárt bérharc

A MOK másik fontos szerdai témája az orvosok bérrendezése volt. Mint Álmos elmondta, novemberben az orvosok országos képviselői úgy döntöttek, hogy a MOK koordinálja az orvosok lehetséges érdekérvényesítő eszközét, az úgynevezett önként vállalt túlmunka felmondását – ez az a nem kötelező túlórázás, amelyen az egész ügyeleti rendszer alapul. Pontos mértékét meghatározni nehéz, mert egyes orvosok 12 órát, mások viszont jóval többet vállalnak ebből havonta.

A KSH Egészségügyi statisztikai évkönyvéből is az derül ki, hogy az egészségügyben tovább csökkent a létszám, a megmaradt orvosi kar ráadásul egyre megviseltebb: gyakori körükben a rákbetegségek, a családi problémák előfordulásának aránya. A kamara orvostanhallgatók körében két hete elvégzett véleményszondázása azt az eredményt hozta, hogy a tanulók 30 százaléka rögtön az egyetem elvégzése után távozna az országból. A válaszokból azonban az is kiderült, hogy ha rendeznék a hazai béreket, 95 százalékuk itthon dolgozna. Ma Magyarországon egy kezdő orvos óránként nettó 900 forintot keres, ha beáll a sürgősségi osztályra, a MOK azt szeretné, ha kezdő orvosoknál óránként 2400, szakorvosoknál pedig 4100 forintra nőne ez az összeg. A kamara szerint ha ezt sikerülne elérni, a hálapénz egy éven belül kivezethető lenne.

Ennek érdekében kezdték volna el az önként vállalt túlmunkák felmondását, de ezt az eszközt most a járványveszélyre való tekintettel „letétbe helyezik”, ahogy Kincses fogalmazott, azaz semmilyen akciót nem indítanak a mostani időszakban, ami a betegellátást veszélyezteti. „A hivatástudatunk, amivel eddig minden kormány és döntéshozó visszaélt, továbbra is megvan, így nem tudjuk élesíteni az önként vállalt túlmunka felmondását” – mondta Álmos. Ettől függetlenül ma megnyitották a felmondásokhoz szükséges regisztrációs felületet, és a COVID-19 után lépni fognak – amihez a társadalom támogatását kérik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: