Még mindig nincs oltás a SARS-CoV-2 vírus ellen, és a WHO becslései szerint egy darabig még nem is lesz: az Egészségügyi Világszervezet szerint még körülbelül másfél évet kell várni egy bevethető vakcinára. A kutatások persze gőzerővel folynak, de a modern eljárások egyelőre leginkább csak elméletben működnek. 

A vakcina fejlesztésének egyik leginkább időigényes része a tesztelés: ezen gyorsítana Nir Eyal amerikai bioetikus azzal, hogy száz egészséges önként jelentkezőt megfertőzne a COVID-19-cel, és rajtuk próbálná ki, hogy hatásosak-e az oltások, illetve ha azok, akkor melyik verzió bizonyul a legjobbnak. 

Eyal úgy gondolja, hogy a mostani óvatosság és önkéntes karantén miatt a kutatók csak nagyon lassan juthatnak értékelhető eredményekhez. Az a bizonyos csoport pedig, amely önként vállalja a betegséget, még jobban is kijöhet a dologból, mint aki csak simán elkapja a koronavírust, hiszen az alanyokat folyamatos és alapos orvosi megfigyelés alatt tartanák, illetve alapvetően egészséges, fiatal felnőtteket keresnének, akiknél ugyan szintén kockázatokkal jár a COVID-19, de ritkábban halnak bele a betegségbe, mint az idősebbek vagy az egyéb egészségügyi problémákkal élők. 

Bele is halhatnak, de jobb, mint az intenzív

Azt Eyal is elismeri, hogy az önkéntesek ennek ellenére akár a halált is kockáztatják, de amellett érvel, hogy az ezzel járó kockázat megéri, ha a járvány globális terhéről van szó (és ha a résztvevők maguk is tisztában vannak azzal, hogy mit vállaltak). A bioetikus további kritériumként hozza fel, hogy olyan önkéntesek közül kell válogatni, akik előbb-utóbb valószínűleg úgyis elkapták volna a vírust, így voltaképpen nincsen vesztenivalójuk – viszont még nyernek is valamit a szokásosnál alaposabb felügyelettel, amelyet egy intenzív osztályon nem feltétlenül kaphatnának meg. 

Még így is veszélyes a dolog, de a kutató szerint a társadalomban így is rengeteg olyan tevékenységet fogadunk el normálisnak, ami egyébként életveszélyes: ilyen a fertőzött területeken dolgozó orvosok és nővérek munkája is. Eyal számít az altruizmusra is: bízik benne, hogy a közjó érdekében lesznek olyanok, akik vállalják a kockázatot, emiatt sem gondolja úgy, hogy az önkénteseknek különösebben magas javadalmazást kellene biztosítani – amivel egyben azt is ki akarja küszöbölni, hogy a legszegényebbek váljanak kísérleti egérré. 

Ez azért is fontos kérdés, mert az Egyesült Államokban folyamatos gondot okoz a vérbiznisz és a szegények kizsákmányolása: azzal, hogy sok helyen akár hetente kétszer is lehet vérplazmát adni megfelelő fizetségért cserébe, a szó szoros értelmében kivéreztetik a szegényeket, Clevelandben vannak olyan szűkös körülmények között élő emberek, akik a bevételük harmadát köszönhetik az egészségkárosító gyakorlatnak. 

Sárgaláznál bevált, a Zikánál nem merték meglépni

Hasonló teszteket már korábban is folytattak, igaz, arról a mai napig vitáznak, hogy ezek etikusak voltak-e: 1900-ban Walter Reed hadiorvos vizsgálta a sárgaláz terjedését önkéntesek bevonásával. A szúnyogoknak kitett önkéntesek kétszáz dollárt kaptak, ha belementek a kísérletbe, és ötszázat, ha sikeresen el is kapták a betegséget (ez mai értéken 8000, illetve 20000 dollárnak felelnek meg). A kísérlet sikeres volt: bebizonyosodott, hogy a betegséget szúnyogok terjesztik, a szúnyogirtással pedig jelentősen sikerült visszaszorítani a terjedését az érintett trópusi területeken. Eyal szerint a hasonlóan magas összegek negatívan befolyásolnák a kontrollcsoport összetételét és motivációit, bár valamiféle anyagi ellenszolgáltatást nem tart kizártnak. 

Eyal azt is kiemelte, hogy a teszt során kizárólag az önkéntesek lennének kitéve veszélynek: egy korábbi tervezett kísérletben a Zika-vírussal végeztek volna hasonló vizsgálatokat, de ott a résztvevők szexuális partnerei és születendő gyermekei is veszélybe kerültek volna, ezért végül elvetették az ötletet. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Dübörög a vérbiznisz az Egyesült Államokban

Dippold Ádám gazdaság 2019. december 13.

A vádak szerint a legszegényebbeket szipolyozza ki az amerikai vérplazma-kereskedelem, ami az ország exportbevételének legalább két százalékát teszi ki.

Erkölcsi dilemmák világjárvány idején: ki kapjon előbb ellátást, Anna vagy Bea?

Kapelner Zsolt tudomány 2020. március 22.

A járvány által felvetett problémák nem tisztán egészségügyi, hanem mélyen filozófiai kérdések is, amelyek megválaszolásához komolyan el kell gondolkodnunk olyan alapvető kérdésekről, mint hogy miben áll az emberi élet értéke, és mit jelent az igazságosság.

A SARS-CoV és a MERS-CoV ellen máig nem sikerült kifejleszteni a vakcinát. Mi lesz a SARS-CoV-2-vel?

Balázs Zsuzsanna tudomány 2020. március 25.

A korábbi koronavírusok elleni oltóanyag kifejlesztésére irányuló erőfeszítések sikertelenséget többnyire annak tulajdonítják, hogy sem a SARS-CoV, sem a MERS-CoV nem okozott a mostanihoz hasonló világjárványt, így a hosszadalmas és rendkívül drága kísérletezgetéshez senki nem biztosította a szükséges fedezetet. Ezúttal azonban más a helyzet.