etika

Meglepően sok kutató trükközik vagy csal a tudományos eredményekkel

Hatvanezer kutatót hívtak meg minden idők legnagyobb tudományos integritásról szóló felmérésére, de sok egyetem vonakodott részt venni benne, így végül csak 6800 kutató vallott az általa alkalmazott praktikákról. Kiderült, hogy a publikációs kényszer szüli a trükkös megoldásokat, és mivel az egész rendszert nem lehet újraírni, csak bizonyos jó gyakorlatok bevezetése segíthet.

A marihuánának fontos szerep juthat a gyógyászatban, de Magyarország makacsul ellenáll a kísértésnek

Az Európai Bizottság eljárást indít Magyarország ellen, amiért az uniós országok között egyedüliként a kannabisz orvosi célú kutatásának engedélyezése ellen szavazott. De mennyire biztonságos kábítószernek minősített anyagot orvosságként alkalmazni, és etikus-e megtagadni a betegektől bármilyen gyógyító hatású szert?

A génszerkesztés túl kiszámíthatatlan eredményre vezet ahhoz, hogy öröklődő betegségek gyógyítására használják

Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.

21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat

Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.

A történelem arra tanít, hogy egy járvány a legjobbat és a legrosszabbat is képes kihozni az emberből

Thuküdidész óta sorra érkeznek a történészek és filozófusok beszámolói a járványokról és azok társadalomformáló szerepéről, az emberiségről alkotott kép pedig ezek alapján nem túl rózsás. Úgy tűnik, hogy baj idején az emberek hajlamosak egymás ellen fordulni, de az is valószínű, hogy ez nem törvényszerű: lehet, hogy a mostani járvány nem csak a legrosszabbat hozza majd ki azokból, akiket érint.

Frankenstein: a modern tudós születése

Kerek évforduló: idén 201 éve, hogy megjelent Mary Shelley klasszikus horrorsztorija, a Frankenstein. A regény alkotta meg azt a tudósképet, amely olyannyira kitörölhetetlenné vált a közbeszédből, hogy akármilyen új felfedezés bukkan fel, egyből a címszereplő Victor Frankenstein megalomániás alakját hozzák fel példának.