etika

A génszerkesztés túl kiszámíthatatlan eredményre vezet ahhoz, hogy öröklődő betegségek gyógyítására használják

Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.

21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat

Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.

A történelem arra tanít, hogy egy járvány a legjobbat és a legrosszabbat is képes kihozni az emberből

Thuküdidész óta sorra érkeznek a történészek és filozófusok beszámolói a járványokról és azok társadalomformáló szerepéről, az emberiségről alkotott kép pedig ezek alapján nem túl rózsás. Úgy tűnik, hogy baj idején az emberek hajlamosak egymás ellen fordulni, de az is valószínű, hogy ez nem törvényszerű: lehet, hogy a mostani járvány nem csak a legrosszabbat hozza majd ki azokból, akiket érint.

Frankenstein: a modern tudós születése

Kerek évforduló: idén 201 éve, hogy megjelent Mary Shelley klasszikus horrorsztorija, a Frankenstein. A regény alkotta meg azt a tudósképet, amely olyannyira kitörölhetetlenné vált a közbeszédből, hogy akármilyen új felfedezés bukkan fel, egyből a címszereplő Victor Frankenstein megalomániás alakját hozzák fel példának.