Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
Ioan-Radu Motoarcă jogász-filozófus szerint ez nem csak az állatjogokon lendítene, de cselekvésre sarkallhatná végre a tétova politikusokat is.
A szexuális bűncselekményekért elítélteket a világ számos országában vetik alá gyógyszeres kezelésnek, hogy csökkentsék libidójukat. Az elmélet jól hangzik, a gyakorlat ezer sebből vérzik.
Elvárhatjuk-e, hogy az emberek higgyenek a tudománynak és bízzanak benne, ha maguk a tudósok a tőlük elvárható elvek ellenében cselekednek? Tuboly Ádám írása a tudománykommunikáció etikájáról.
Hogyan teheti megkülönböztethetetlenné a valóságot a képzelettől, és miként rombolhatja szét a társadalmak működését a mesterséges intelligencia? És hogyan kellene mielőbb felkészíteni magunkat a poszt-AI világra? Tristan Harris, a Google volt tervezésetikai szakértője és Aza Raskin interfésztervező előadása.
Egy magyar producer addig faggatta az ártatlan ChatGPT-t a robotika három törvényéről és a villamosdilemmáról, míg az kimondta, hogy az emberiség megmentése érdekében a gyilkosság is elfogadott lehet, a ChaosGPT formájában pedig már a destruktív, hataloméhes, manipulatív AI is megjelent.
A legtöbben nem szívesen ennének kutyát vagy macskát, és nem mindegy, milyen körülmények között nevelkednek a csirkék, vagy hogy érez-e egy polip. Hol a határ, ha az ember nem akar lemondani a húsról, de minél kevesebb kárt akar okozni? Aki válaszol: Bentham, Descartes és Nagel.
A 231 centiméter magas Charles Byrne azt kívánta, hogy egy lezárt ólomkoporsóban a tengerbe temessék, ehelyett a csontváza John Hunter sebész múzeumában kötött ki. 200 év kellett hozzá, de az óriás csontjai kikerülnek a kiállítás anyagából.
Józan ésszel elképzelhetetlen, hogy valaki jó ötletnek tartsa egy atomháború elindítását, de amíg van bomba, ott a veszély is – az pedig, hogy lehetségessé vált az egész emberiséget elpusztítani egy esetleges atomháborúval, megváltoztatta a filozófiát, az ember és a természet viszonyát, illetve a háborúról való gondolkodást is.
Személyes haszonszerzés céljából legalábbis biztosan. A kutatók szerint ez a különböző eszközökkel kapcsolatos asszociációk miatt lehet: a telefonról a család és a barátok, a laptopról a munka és a siker jut az emberek eszébe.
Nemcsak az Istentől elrugaszkodott morálfilozófusok, hanem a Vatikán is irányt mutatna a mesterséges intelligenciának: Ferenc pápát Paolo Benanti ferences szerzetes kalauzolja rendszeresen a témában. Az atya aktívan részt vesz abban a páratlan történelmi kezdeményezésben is, amely egy asztalhoz ültetné a keresztény, a muszlim és a zsidó vallás képviselőit, hogy az ember a gépekkel szemben is ember maradhasson.
Naomi Oreskes legújabb kötete, a Science on a Mission meggyőző esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan segítette és hátráltatta az amerikai haditengerészet az oceanográfia fejlődését a második világháború és a hidegháborús időszak alatt.
A meg nem nevezett pszichológusokból álló csoport korábban bírálta a Magyar Pszichiátriai Társaság gyermekvédelmi törvényről kiadott állásfoglalását, és írásait számos kormányközeli portál megosztotta. Mikor adhatunk hitelt névtelen szakértőknek, és szakmailag elfogadható-e egy ilyen csoport működése?
Miért érdekli ennyire a magyarokat a mesterséges intelligencia? Tilesch György, a kalifornia PHI Institute elnöke, a Mesterség és Intelligencia című sikerkönyv szerzője szerint a magyar társadalom alapvetően szeret a jövőről ábrándozni, mert a jelen nem annyira rózsaszín. Az ország AI-stratégiájából viszont még hiányoznak a robusztus, gyors akciók.
Kell-e foglalkoznia a száguldó villamos problémájával egy önvezető autót fejlesztő informatikusnak? Vajon felállítanak-e a jövőben algoritmus-felügyeletet? Mi a közös az intelligens kutyákban és a robotokban? Mit kezd majd a bíróság a kvázi-személyekkel? Héder Mihállyal, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének docensével beszélgettünk.