Józan ésszel elképzelhetetlen, hogy valaki jó ötletnek tartsa egy atomháború elindítását, de amíg van bomba, ott a veszély is – az pedig, hogy lehetségessé vált az egész emberiséget elpusztítani egy esetleges atomháborúval, megváltoztatta a filozófiát, az ember és a természet viszonyát, illetve a háborúról való gondolkodást is.
Személyes haszonszerzés céljából legalábbis biztosan. A kutatók szerint ez a különböző eszközökkel kapcsolatos asszociációk miatt lehet: a telefonról a család és a barátok, a laptopról a munka és a siker jut az emberek eszébe.
Nemcsak az Istentől elrugaszkodott morálfilozófusok, hanem a Vatikán is irányt mutatna a mesterséges intelligenciának: Ferenc pápát Paolo Benanti ferences szerzetes kalauzolja rendszeresen a témában. Az atya aktívan részt vesz abban a páratlan történelmi kezdeményezésben is, amely egy asztalhoz ültetné a keresztény, a muszlim és a zsidó vallás képviselőit, hogy az ember a gépekkel szemben is ember maradhasson.
Naomi Oreskes legújabb kötete, a Science on a Mission meggyőző esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan segítette és hátráltatta az amerikai haditengerészet az oceanográfia fejlődését a második világháború és a hidegháborús időszak alatt.
A meg nem nevezett pszichológusokból álló csoport korábban bírálta a Magyar Pszichiátriai Társaság gyermekvédelmi törvényről kiadott állásfoglalását, és írásait számos kormányközeli portál megosztotta. Mikor adhatunk hitelt névtelen szakértőknek, és szakmailag elfogadható-e egy ilyen csoport működése?
Miért érdekli ennyire a magyarokat a mesterséges intelligencia? Tilesch György, a kalifornia PHI Institute elnöke, a Mesterség és Intelligencia című sikerkönyv szerzője szerint a magyar társadalom alapvetően szeret a jövőről ábrándozni, mert a jelen nem annyira rózsaszín. Az ország AI-stratégiájából viszont még hiányoznak a robusztus, gyors akciók.
Kell-e foglalkoznia a száguldó villamos problémájával egy önvezető autót fejlesztő informatikusnak? Vajon felállítanak-e a jövőben algoritmus-felügyeletet? Mi a közös az intelligens kutyákban és a robotokban? Mit kezd majd a bíróság a kvázi-személyekkel? Héder Mihállyal, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének docensével beszélgettünk.
A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.
Hatvanezer kutatót hívtak meg minden idők legnagyobb tudományos integritásról szóló felmérésére, de sok egyetem vonakodott részt venni benne, így végül csak 6800 kutató vallott az általa alkalmazott praktikákról. Kiderült, hogy a publikációs kényszer szüli a trükkös megoldásokat, és mivel az egész rendszert nem lehet újraírni, csak bizonyos jó gyakorlatok bevezetése segíthet.
Elisabeth Bik több tucat hibára mutatott rá Didier Raoult francia mikrobiológus, a hidroxi-klorokin-pápa publikációiban. Válaszul online zaklatássorozatot és jogi fenyegetést kapott, sőt a lakcímét is közzétették. Több mint ezer tudós állt ki mellette.
Az Európai Bizottság eljárást indít Magyarország ellen, amiért az uniós országok között egyedüliként a kannabisz orvosi célú kutatásának engedélyezése ellen szavazott. De mennyire biztonságos kábítószernek minősített anyagot orvosságként alkalmazni, és etikus-e megtagadni a betegektől bármilyen gyógyító hatású szert?
Mivel az első körben nem jut mindenkinek vakcina, a legtöbb ország oltási terv szerint állítja sorba a rászorulókat. Etikus-e ügyeskedni, előretolakodni, vagy elfogadni az oltást azok előtt, akiknek nagyobb szükségük lenne rá? Mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant?
Etikus-e a genetikai dopping? Elképzelhető-e a koronavírus gyógyítása génszerkesztéssel? Hogyan feszíti szét a biotechnológia az emberi lét határait? A CEU Határtalan tudás sorozatának csütörtöki beszélgetése a génszerkesztés forradalmi technológiájának társadalmi és bioetikai vetületeit járta körül.
Egy elméleti kutatás szerint a szuperintelligenciák kockázatát két módon mérsékelhetjük: megfosztjuk a tanulás lehetőségétől, vagy tervezünk hozzájuk egy vészleállító algoritmust. Az első megoldás egy hülye gépet eredményez. A második megvalósíthatatlan.
Az AI etikai kérdéseivel foglalkozó szakértőknek remek ihletforrások lehetnek az olyan buddhista tanítások, mint az együttérzés, az önfejlesztés, az elszámoltathatóság, vagy a szenvedés megszüntetésére irányuló törekvések.
Nem az a kérdés, hogy öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy az ember hogyan tud majd kooperálni olyasvalamivel, ami bizonyos területeken okosabb nála, és hogyan köt majd vele kompromisszumot - mondta Mérő László kedd este az Európa Pontban megrendezett, A mesterséges intelligencia közeljövője című előadásán.
Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.
Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.
35 amerikai kongresszusi képviselő, köztük Donna Shalala korábbi egészségügyi miniszter jegyzi azt a javaslatot, ami százakat sodorna közvetlen életveszélybe, miközben milliók életét menthetné meg. Szabad ilyet? És mit mond erről Shakespeare?
Nir Eyal, a Stanford bioetikusa szerint jelentősen felgyorsíthatná a vakcina feltalálását, ha száz önkéntest megfertőznének a COVID-19-cel, és rajtuk tesztelnék a lehetséges oltásokat.
Thuküdidész óta sorra érkeznek a történészek és filozófusok beszámolói a járványokról és azok társadalomformáló szerepéről, az emberiségről alkotott kép pedig ezek alapján nem túl rózsás. Úgy tűnik, hogy baj idején az emberek hajlamosak egymás ellen fordulni, de az is valószínű, hogy ez nem törvényszerű: lehet, hogy a mostani járvány nem csak a legrosszabbat hozza majd ki azokból, akiket érint.
A sencseni bíróság szerint csak a hírnév és a vagyon iránti vágy hajtotta He Csiankujt és kutatótársait, amikor génszerkesztéssel próbáltak HIV-rezisztenciát elérni két ikerlánynál.
Az atomfegyver kidolgozására irányuló Manhattan terv magyar tudósai, a marslakók olyan etikai dilemmát hoztak létre, amely a mai napig fennáll: általuk vált az emberiség az apokalipszis urává. Azóta is folyik a vita, hogy mennyiben szárad a tudósok lelkén a két bomba 185 ezer japán áldozata.
Az ENSZ szerint át kell állni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre, de a globális életmódváltás lokális kihívásokat hoz magával. Az egyenlőtlenség legyőzése nélkül a klímaváltozást nem lehet megállítani, ám részben épp a klímaváltozás idézi elő az egyenlőtlenségeket.
A méh hiánya ma már nem jelenti az anyaság reményének elvesztését, számos út áll azok előtt, akik gyermekhez szeretnének jutni: béranyaság, dajkaterhesség, méhátültetés, sőt mesterséges méh. E megoldások között azonban nemcsak biológiai, orvosi és jogi, hanem etikai különbségek is vannak.
Kerek évforduló: idén 201 éve, hogy megjelent Mary Shelley klasszikus horrorsztorija, a Frankenstein. A regény alkotta meg azt a tudósképet, amely olyannyira kitörölhetetlenné vált a közbeszédből, hogy akármilyen új felfedezés bukkan fel, egyből a címszereplő Victor Frankenstein megalomániás alakját hozzák fel példának.
Félő, hogy egyetlen teszttel nem lehet behozni az évtizedek alatt felhalmozott orvosi, genetikai és népesedéstörténeti ismereteket. A különböző cégek árult tesztek adatvédelmi, orvosszakmai és morális aggályokat is felvetnek, írja Sándor Judit bioetikus, a CEU tanára.
A technikai fejlődés révén előállt új élethelyzetek új szabályokat is kívánnak, de sokan úgy gondolják, hogy hiába szán a Google és a Facebook dollármilliókat a probléma felszámolására, az ő pénzükből született megoldások csak felemásak lehetnek.
A fogós kérdés a derék 17. századi holland gabonakereskedőben, Willem van Blijenbergh-ben merült fel, és Spinoza, majd Schelling is megválaszolta, de csak komoly kompromisszumok árán sikerült nekik.
A politika, a piac, a nép vagy egyetlen programozó dönt majd arról, mit tegyen egy önvezető autó, ha baleset fenyeget? Miért nem feltétlenül jó a kevesebb közúti baleset gazdasági és egészségügyi szempontból? Mi lesz a kamionsofőrökkel? Aki válaszol: Patrick Lin filozófus, robotetikus.
Noha a filozófusoknak több száz éve nem sikerült kőbe vésett definíciót alkotniuk, egy csapat oxfordi antropológus mégis arra vállalkozott, hogy emberi közösségek viselkedéséből határozza meg, mi tekinthető egyetemesen morálisnak.
A himlő ellenszerét egy nyolcéves gyereken kísérletezték ki a 18. század végén, de az emberkísérletek még mindig nélkülözhetetlenek az orvostudomány számára. De vajon mennyire etikus pénzért megfertőzni másokat?
Kit üssön el egy önvezető autó, ha elkerülhetetlen a baleset, és te dönthetsz életről és halálról? A magyarok a magas státuszúak, a fiatalok és a nők életét kímélnék meg leginkább.
Lehet, hogy a robotok elveszik a munkánkat (az is lehet, hogy nem), mindenesetre nem ártana valakinek kitalálnia, milyen etikai elvek alapján működjenek a robotok. Vagy Asimovra van szükség, vagy egy etikai bizottságra, de sürgősen!
Ideje komolyan venni a mesterséges intelligencia szabályozását, de még mindig nem világos, hogy egy autonóm döntéshozó robot esetében ki lehetne a felelős a mesterséges intelligencia döntéseiért. Két gondolatkísérlet viszont azt mutatja, hogy nem csak taníthatjuk a moralitást a robotoknak, hanem esetleg még tanulhatjuk is tőlük.