Ez a 6 beszédes ábra rámutat, mennyire nem mindegy, hogy melyik ország milyen körülmények között néz szembe a járvánnyal
A koronavírus-járvány egyaránt sújtja a gazdag és szegény országokat, ugyanúgy megterheli a fejlett és kevésbé fejlett államok egészségügyi rendszerét és gazdaságát. Míg azonban egyes helyeken szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel néznek szembe az aktuális kihívással, máshol nemhogy lélegeztetőgép, de kórház is alig van.
Az alábbi hat ábra a globális egyenlőtlenséget mutatja be oktatási és egészségügyi mutatókat összehasonlítva, és arra is rávilágít, hogy az elmúlt kétszáz évben mekkora fejlődésen ment át az emberiség ezeken a területeken.
1. Gazdaság: egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson
A közel-keleti Katar és a közép-afrikai Burundi GDP-je (PPP) között 192-szeres a különbség, ami azt jelenti, hogy egy katari alig két nap alatt költhet annyit, mint egy burundi egész évben.
A világátlag, ami 1800-ban még az 1000 dollárt sem érte el, jelenleg fejenként csaknem 18 és fél ezer dollár.
2. Oktatás: a most születettek várható és a mai felnőttek iskolaévei
Az oktatásban is hatalmas eltérések vannak a fejlett országok és a legszegényebbek között. Míg a most született ausztrál várhatóan majdnem 23 évet tölt majd iskolapadban, egy dél-szudáni gyerek az alsó tagozatot is csak épphogy fogja elvégezni.
Egy észak-amerikai vagy európai gyerek is legalább 15-20 évig jár majd iskolába. Már a mai fiatal felnőttek is jártak iskolába átlagosan 10-14 évet, míg a nyugat-afrikai Burkina Faso 24 évesnél idősebb állampolgárai két évet sem töltöttek iskolapadban.
Egy ma született átlagos gyerek 13 évet fog iskolába járni, míg 200 éve a világátlag egyetlen évig sem volt iskolás. A 24 évnél idősebbek átlagban már 8 évig ültek iskolapadban, ez 1800-ban szintén nem volt egy év sem.
Részletes adatok itt:
3. Egészségügyi költés
A híresen drága amerikai egészségügyben költik egy évben egy főre a legmagasabb összeget, több mint 10 ezer dollárt, míg a közép-afrikai Kongóban ez nem éri el a fejenkénti 40 dollárt sem. Közép-Afrika egyéb államaiban sem haladja meg az egy főre jutó egészségügyi költés a 100 dollárt, és a világ országainak negyedében ez az összeg nem éri el a 200 dollárt.
4. Várható élettartam és gyermekhalandóság
Egy ma született gyermek várható élettartama a világ legelöregedettebb társadalmában, Japánban a legmagasabb: 84,1 év. Ugyanakkor a nyugat-afrikai Sierra Leonéban mindössze 52 évre számíthat, aki most születik. A világátlag 72,2 év, ez kétszáz éve még csak 29 volt.
Kétszáz évvel ezelőtt az ötéves kor alatti gyermekhalandóság 43 százalékos volt, ma ez világátlagban nincs 4 százalék, azaz 100-ból 96 gyermek megéri az ötéves kort. A gyerekhalandóság Izlandon a legalacsonyabb (0,21 százalék), a az anarchiába süllyedő Szomáliában a legmagasabb (12,7 százalék), a fejlett világ országaiban mindenhol 1 százalék alatt van.
Részletes adatok:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: