Hiába jön a húsvét, ez nem a csokinyúl éve lesz: a válság nyertese a keksz!
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a húsvéti édességek piaca: 2017 és 2018 között 10 százalékkal bővült a forgalom, a koronavírus miatti intézkedések és aggodalmak miatt viszont ez a húsvét ebben a tekintetben is más lesz, mint a korábbiak. A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerdán online sajtótájékoztatót tartott a hazai édességipari vezetők bevonásával, hogy megtudjuk, hogy ez mit is jelent.
Ez nem a csokinyúl éve
Sánta Sándor, a szövetség elnöke szerint az biztos, hogy lesz elég csokinyuszi mindenkinek – annál is inkább, mert a nyulakat már februárban, a COVID-19 miatt bevezetett különleges intézkedések előtt megrendelték az üzletek.
A boltokban ragadt készletek miatt most szerinte akciókra is lehet számítani, van, ahol egy 90 grammos üreges figurát 40 százalékos engedménnyel kínálnak. Bár a húsvét az üreges figurák legnagyobb ünnepe, mert jellemzően a csokinyúl és -tojás idején pörög fel a forgalmuk, az iparági szereplők most jelentős forgalomcsökkenésre számítanak. Húsvétkor ugyanis tényleg a csokinyuszié a főszerep, a szaloncukor és a többi mikuláskor divatos édesség nem tereli el róla a figyelmet, mint a télapókról.
A mostani helyzetben Sánta szerint két számjegyű forgalomcsökkenésre számítanak a csokinyuszi-iparban.
Mindenkinek egy nyúl és egy tojás jut
Egy hétköznapi évben Magyarországon nagyjából 5 milliárd forintot költenek édességre a húsvéti szezonban, ebből összesen 800 tonna csoki és egyéb édesség jön ki, ez nagyjából azt jelenti, hogy mindenkinek jut belőle átlagosan egy csokinyúl és egy tojás.
Rosszul jártak az impulzusvásárlás legnagyobb édesipari slágerei, a csokiszeletek is, ezekből is jellemzően kevesebb fogy válság idején, ahogy prémium termékekből és bonbonokból is, ezeknél a forgalom akár 70 százalékkal is visszaeshet.
A felmérések szerint ilyenkor a vásárlók inkább a liszt, a rizs, az olaj és a konzervek, a tartós élelmiszer felé fordulnak, bár vannak kivételek: Magyarországon a kiskereskedők az édességforgalom csökkenéséről számoltak be, az Egyesült Államokban viszont március elején jóval több csokit, kekszet és jégkrémet fogyasztottak, mint tavaly. Az egyik legnagyobb nyertese az édességbomba robbanásának a keksz volt, ezt Magyarországon is nagyobb kedvvel vásárolják, mint a többi édesipari terméket.
A home office slágerei: a keksz és a müzli
Magyarországban a kréker- és kekszfogyasztás megnövekedett, Koósa Péter, a Detki Keksz ügyvezető igazgatója szerint még több keksz is fogy most, mint általában, ez részben a termék tartósságának is köszönhető. Mészáros Tamás, a Cerbona ügyvezetője szerint a müzlik is jobban fogynak, mint máskor, egyedül a müzliszeleteknél tapasztalható némi visszaesés, ez ugyanis a csokikhoz hasonlóan gyakran kimaradhat a bevásárlólistáról. Mészáros szerint ebben a trendben az is szerepet játszhat, hogy home office idején az emberek jobban ügyelnek az egészséges táplálkozásra, több müzlit vásárolnak ilyenkor.
A ropogtatni valók és a chipsek piaca stabil, bár Szabó Gábor, az Intersnack vállalati kapcsolatokért felelős vezetője szerint az elhalasztott olimpia és labdarúgó-EB hiányát meg fogja érezni a ropipiac is. A legutóbbi nagy válságról elmondta, hogy külföldi tapasztalatok szerint a tömeges elbocsátásokat növekvő chips- és krékerfogyasztás kíséri, ez azonban Magyarország esetében nem így történt.
A szövetség tagjai számos adományozási akciót hirdettek meg húsvét alkalmából, ebben a Vöröskereszthez, az üzem környékén lévő egészségügyi létesítményekhez, illetve a gyárak dolgozóihoz is ajándékcsomagokat juttattak el.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: