Hollókőn túl is van élet húsvétkor: Budapest 15. kerületében lovas kocsikkal járják az utcákat, előkerülnek a vödrök, a csizmák és a zakók, az esti táncházra pedig már száraz öltözetben fordulnak rá a fiatalok.
Le a húsvéti nyúl cukiskodó álarcával – a középkori kódexek vérszomjas tapsifülesei embert nyúztak, vadászkutyát ítéltek halálra és kivont karddal indultak harcba a világ ellen.
Nagypénteken enni eleve luxus, de ha már eszünk, együnk úgy, mint a tizenötödik századi böjtölők: szenvedve. Sörben főtt hal, hamis mandulatojás és egy adag rémület a nyolcadik kerületben.
Rendes böjti napokon, például nagyböjt idején a szigorú középkori előírások szerint egyáltalán nem volt szabad állati eredetű termékeket fogyasztani – de amikor Isten becsuk egy ajtót, az ember kinyit egy kiskaput.
Újra indul a fejtörő verseny! Minden feladvány megoldásával nyerni lehet. Az első feladványt a nyuszi hozta, de a tojás belseje is rejt meglepetéseket.
A sauteur d’Alfort nyúlfajta egyetlen genetikai mutációnak köszönheti rendkívüli képességét.
A görögök és a rómaiak is sonkáztak, a kínaiak is sonkáztak, egy ideje a fél világ sonkázik, húsvétkor pedig még az is sonkázik, aki nem akar. De miért éppen a sonka, és miért nem nyúl, bárány vagy tengerimalac?
Mindennapi filozófia rovatunk mai kommentátora Szent Ágoston hippói püspök, egyházatya és filozófus.
A 40 napig böjtölő Jézus Krisztus valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer a fürdőruhaszezon előkészületeinek fogyássegítő kelléke lesz. Hogyan került a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már odakerült, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez?
Egy nyúl, hét bokor, kilenc tojás. A többi matamatika.
1 kert, 7 bokor, 21 tojás és 1 nyúl to rule them all.
A magyar nyúltojás sokkal drágább lenne, mint a német, de még mindig olcsóbb, mint a lett vagy a görög.
Az első tavaszi zöldségnek az idők során számtalan gyógyhatást tulajdonítottak. Meghűlés? Köhögés? Szívproblémák? Stressz? Skorbut? Hepatitisz? Rák? Retek!
Feltámadni ritka dolog, de nem egyedülálló, csak éppen Jézus Krisztus a nyugati hagyományban ellopta a show-t. Egyes ősi vallások tavasszal a természet feltámadását ünnepelték, ehhez pedig gyakran kötődött egy olyan mitológiai hős is, aki megjárta az alvilágot, majd visszatért az élők közé. Közülük Tammúz futott be páratlanul hosszú karriert.
2020-ban a csokinyuszik is rossz évet zártak, és a gyártók arra számítanak, hogy 2021 sem lesz sokkal jobb. Húsvétkor jellemzően több fogy csokitojásból, mint kifejlett csokoládéállatokból, ám a fogyasztók kezdenek leszokni a locsolkodásról. Idén is meghallgattuk a Magyar Édességgyártók Szövetségének húsvéti csokihírmondóját.