Ahogy terjed a világon a SARS-CoV-2 vírus, a vírus megértése és terjedésének megállítása mellett egyre többeket foglalkoztat, mi lesz akkor, ha már lecsengett a járvány, és minden visszatér a rendes kerékvágásba – egyáltalán lesz-e rendes kerékvágás? 

Egy friss harvardi kutatás a világjárvány utáni időszak lehetséges forgatókönyveit vizsgálta. A jelenleg rendelkezésre álló amerikai, olasz és kínai adatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy egyelőre a karantén és a social distancing tűnik a leghatékonyabb fegyvernek a vírus megfékezésére, vakcina nélkül pedig akár 2022-ig is elhúzódhat a távolságtartás időszaka. A kutatók szerint a fenntartandó korlátozásokhoz tartozik az iskolák, óvodák zárva tartása is. 

A Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskolájának kutatói szerint az intenzív osztályok jelentős fejlesztésével szintén rövidíthető lenne ez az időszak, de a mostani járvány megmutatta, hogy még a jó egészségügyi felszereltséggel rendelkező országokat is próbára teszi a járvány tetőzése. 

Marc Lipsitch epidemiológus, a tanulmány egyik szerzője szerint az is valószínű, hogy a kijárási korlátozások megszűnésével a vírus ismét teljes erővel tér vissza, erre pedig még akkor is számítani lehet, ha látszólag lecsengett a járvány. Ezért ő a vírushelyzet alaposabb megfigyelését egészen 2024-ig indokoltnak tartja. 

Jobb híján maradhat az izoláció

Donald Trump elnök korábban kihirdette, hogy az Egyesült Államokban bevezetett korlátozásokat „legkésőbb húsvétig” hatályon kívül helyezik, ezt később április 30-ra módosította, keddi sajtótájékoztatóján pedig ismét bejelentette, hogy hamarosan megszűnnek a kijárási korlátozások, hiába döntenek ezekről állami hatáskörben. Az elnök tervei szerint az USA már a nyáron visszatérhet a rendes kerékvágásba, még ha most éppen az Egyesült Államokban is tombol leginkább a fertőzés.

Az Egyesült Államok mellett a világjárvány sújtotta többi országban is gondolkodnak a gazdaság és az élet újraindításán, bár ez nem mindenki szerint jó ötlet: a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia is ajánlásokat nyújtott be a kormánynak, de a Robert Koch Intézet szerint a járvány újabb fellángolásához vezetne, ha most elhamarkodnák a döntést.

Lipsitch szerint egyelőre a legjobb módszer a távolság megtartása és a kontaktok minimalizálása még úgy is, hogy az éveken át tartó korlátozások kétségtelenül ártanak a gazdaságnak, a szociális életnek és az oktatásnak is. Robert Redfield, az amerikai járványügyi hatóság elnöke szerint egyelőre nem tudnak ennél hatékonyabb módról a járvány megfékezésére. 

A vakcina, a teszt és a természetes védettség segíthet 

Azt a tanulmány szerzői is elismerik, hogy ebben még sok minden változhat: ha sikerül vakcinát fejleszteni, mérséklődhet a karantén ideje, ahogy akkor is, ha a kutatók többet tudnak meg a vírus viselkedéséről. A hatékonyabb tesztek is segíthetnek, illetve még azt is fel kell tárni, hogy pontosan milyen védettséget kapnak azok, akik már túlestek a betegségen, illetve mi állhat annak hátterében, hogy egyes gyógyultak a jelek szerint felépülésük után ismét pozitív tesztet produkáltak. 

Ha a fertőzöttség után nem alakul ki tartós védettség, a kutatók szerint a vírus idényszerű visszatérésére lehet számítani, ahogy az influenza esetében is. Azt viszont csak egy esetleges vakcina, illetve a védettség hosszának és mértékének alaposabb tanulmányozása után lehet csak megmondani, hogy ez pontosan mit jelent.