Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
Az oktatási kormányzat az iskolákra hárítja a felelősséget a járvány elleni védekezésben, ráadásul az EMMI erősen hiányos, több pontjában megvalósíthatatlan intézkedési terve csak ajánlásokat tartalmaz.
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
Egy norvég preprint tanulmány szerint az Oslói Egyetem kutatói májusban és júniusban 4 ezer önkéntes bevonásával arra jutottak, hogy a biztonsági előírások betartásával szabadon lehet edzeni.
Május 4-ig 130 ezer helyett több mint 3,2 millió halálos áldozatot szedett volna a COVID-19, ha nem lépnek életbe a kijárási korlátozások vagy az iskolabezárások – állítják az Imperial College London kutatói egy új járványügyi modell alapján.
Az igazolt fertőzéseknél nincs szignifikáns eltérés a különböző korosztályok között. A fő német vírusszakértő vezette kutatás eredményei szerint a gyerekek annak ellenére is fertőzési kockázatot jelentenek, hogy a jelek szerint kevésbé betegíti meg őket a SARS-CoV-2 vírus.
Johan Giesecke svéd epidemiológus-virológus szerint a helyes járványpolitika az, ha csak az időseket és más betegségeik miatt kockázatos állapotban lévőket védik, és csak a járványgócnak számító régiókban kell korlátozásokat bevezetni – mert mindez végül nyájimmunitáshoz vezet.
Ha nem találják fel a vakcinát, és nem fejlesztik a sürgősségi osztályokat, akár 2022-ig otthon kell dolgozniuk és tanulniuk az amerikaiaknak. Egy friss közegészségügyi tanulmány a járvány lehetséges forgatókönyveit vizsgálta.
Egy elméleti epidemiológusok által készített modell szerint lehetséges, hogy mire a COVID-19 járvány az első áldozatokat követeli, a lakosság fele-háromnegyede már tünetmentesen átesett a betegségen, és immunis lehet a vírusra. A nagy port kavaró tanulmányról Vokó Zoltán matematikai epidemiológus, Jankovics István virológus és Kertész János hálózatkutató véleményét kérdeztük.
A pöröllyel (hammer) lecsapunk a vírusra, a többit meg majdcsak kimozogjuk valahogy (dance). Az első fázisban a legfontosabb a gyorsaság és a fertőzöttek elszigetelése, a másodikban az, hogy a korlátozásokat és a járvány dinamikáját olyan egyensúlyban tartsuk, hogy a fertőzöttek száma ne kezdjen újra exponenciálisan növekedni.
Rengeteg létező szer szóba jött már a koronavírus, illetve az általa okozott betegség, a COVID-19 ellen. Kínában, Japánban, az USA-ban és Európában is gőzerővel folynak a kísérletek, és bár ígéretes részeredmények vannak, csodaszer még nincs.
A hivatalos adatok szerint eddig 14 országban 2794 embert fertőzött meg a kórokozó, amely egyáltalán nem biztos, hogy a nagybani halpiacon jelent meg először. Egy speciális algoritmus viszont már a WHO-riasztás előtt 10 nappal jelezte, mikor és milyen útvonalon tör ki Kínából az új koronavírus.
A határokat nem ismerő vaddisznók és a határokat könnyedén átlépő emberek terjesztik a házi hízókat is pusztító sertéspestist. A világjárványként terjedő vírusfertőzés megrengeti a globális húspiacokat is.
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
Bár több mint tíz éve készül, még mindig nem kapható a gyógyszerpiacon a nyugat-nílusi láz elleni humán vakcina. A szintén veszélyeztetett lovakat már több mint másfél évtizede hatékonyan oltják az állatorvosok.