Bár az oltások milliók életét mentették meg, a covidvakcinák iránt tanúsított szkepszis egyre nő. De mivel a globalizáció során az embernek egyre több alkalma van találkozni a különböző vírusokkal, szinte biztos, hogy nem ez volt utolsó nagy járvány, amivel korunkban meg kell küzdeni.
Egy frissen megjelent preprint tanulmány szerint meglepően sokan fertőződnek meg denevérektől származó koronavírusokkal, de csak ritkán lesz nagyobb baj belőle. Az elmúlt húsz évben csak a SARS-CoV és a COVID-19 hívta fel magára a figyelmet, de könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
A vírus növekvő fertőzőképessége, a határzár fenntarthatatlansága és az országok eltérő stratégiája miatt a koronavírust nem lehet eltüntetni a Föld színéről. Andrew Lee szerint lezárások helyett ideje felkészülni arra, hogy a COVID-19 népbetegséggé válik.
Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
Az oktatási kormányzat az iskolákra hárítja a felelősséget a járvány elleni védekezésben, ráadásul az EMMI erősen hiányos, több pontjában megvalósíthatatlan intézkedési terve csak ajánlásokat tartalmaz.
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
Egy norvég preprint tanulmány szerint az Oslói Egyetem kutatói májusban és júniusban 4 ezer önkéntes bevonásával arra jutottak, hogy a biztonsági előírások betartásával szabadon lehet edzeni.
Május 4-ig 130 ezer helyett több mint 3,2 millió halálos áldozatot szedett volna a COVID-19, ha nem lépnek életbe a kijárási korlátozások vagy az iskolabezárások – állítják az Imperial College London kutatói egy új járványügyi modell alapján.
Az igazolt fertőzéseknél nincs szignifikáns eltérés a különböző korosztályok között. A fő német vírusszakértő vezette kutatás eredményei szerint a gyerekek annak ellenére is fertőzési kockázatot jelentenek, hogy a jelek szerint kevésbé betegíti meg őket a SARS-CoV-2 vírus.
Johan Giesecke svéd epidemiológus-virológus szerint a helyes járványpolitika az, ha csak az időseket és más betegségeik miatt kockázatos állapotban lévőket védik, és csak a járványgócnak számító régiókban kell korlátozásokat bevezetni – mert mindez végül nyájimmunitáshoz vezet.
Ha nem találják fel a vakcinát, és nem fejlesztik a sürgősségi osztályokat, akár 2022-ig otthon kell dolgozniuk és tanulniuk az amerikaiaknak. Egy friss közegészségügyi tanulmány a járvány lehetséges forgatókönyveit vizsgálta.
Egy elméleti epidemiológusok által készített modell szerint lehetséges, hogy mire a COVID-19 járvány az első áldozatokat követeli, a lakosság fele-háromnegyede már tünetmentesen átesett a betegségen, és immunis lehet a vírusra. A nagy port kavaró tanulmányról Vokó Zoltán matematikai epidemiológus, Jankovics István virológus és Kertész János hálózatkutató véleményét kérdeztük.
A pöröllyel (hammer) lecsapunk a vírusra, a többit meg majdcsak kimozogjuk valahogy (dance). Az első fázisban a legfontosabb a gyorsaság és a fertőzöttek elszigetelése, a másodikban az, hogy a korlátozásokat és a járvány dinamikáját olyan egyensúlyban tartsuk, hogy a fertőzöttek száma ne kezdjen újra exponenciálisan növekedni.
Rengeteg létező szer szóba jött már a koronavírus, illetve az általa okozott betegség, a COVID-19 ellen. Kínában, Japánban, az USA-ban és Európában is gőzerővel folynak a kísérletek, és bár ígéretes részeredmények vannak, csodaszer még nincs.
A hivatalos adatok szerint eddig 14 országban 2794 embert fertőzött meg a kórokozó, amely egyáltalán nem biztos, hogy a nagybani halpiacon jelent meg először. Egy speciális algoritmus viszont már a WHO-riasztás előtt 10 nappal jelezte, mikor és milyen útvonalon tör ki Kínából az új koronavírus.