Némi vigaszt jelent a COVID-19-világjárvány közepette, hogy a bevezetett kijárási korlátozások, a légi közlekedés és a turizmus jóformán teljes leállása, az ipari tevékenység jelentős visszaesése miatt jelentősen csökkent a kibocsátás és a levegő szennyezettsége. Ebből is látszik, hogy az emberiség igenis sokat tehetne a klímakatasztrófa elkerülése érdekében – de az is nyilvánvaló, hogy az eddigi rombolás következményeinek egy jó részét már nem lehet elkerülni. 

Egy friss tanulmány szerint a Grönlandot borító jégtakaró például soha nem látott mértékben zsugorodott tovább 2019-ben. A Marco Tedesco amerikai gleccserkutató vezette kutatás résztvevői szerint a földi jégtakaró rendületlen olvadása a tengerszint soha nem látott emelkedésével fenyeget. 

Még ha vannak is jelei, hogy a földi légkör legalább átmenetileg megkönnyebbülhet kissé, mindez nem tűnik igaznak a jégtakaróra. A Reuters által idézett tanulmány szerint a grönlandi jégtakaró a valaha mért legnagyobb mértékben csökkent a tavalyi évben, amióta a jégpáncél vastagságát és kiterjedését 1948-ban mérni kezdték. 

A rekordméretű grönlandi olvadás miatt 600 milliárd tonnányi jégbe fagyott víz duzzaszthatja a világtengereket (volt olyan nap, amikor 12 milliárd tonna jég olvadt ki), aminek következtében a tengerszint 1,5 millimétert emelkedhet. Tavaly júniusban született ez az emblematikus kép is a grönlandi olvadásról:

A most mért hatalmas olvadást nemcsak a hőmérséklet emelkedése okozta, hanem a légköri áramlatok megváltozott mintázata is, ami elsősorban a klímaváltozás következménye. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy mindeddig alábecsülhették a légköri klíma megváltozásának a jégtakaróra gyakorolt hatását. 

A grönlandi jég olvadása az elmúlt évtizedekben a becslések szerint a tengerszint-emelkedés 20-25 százalékáért felelt. Ha azonban a légköri szén-dioxid-szint tovább nő, Tedesco szerint ez az arány akár a 40 százalékot is elérheti. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: