Izlandot a koronavírus-ellenes küzdelem egyik mintapéldányaként szokás emlegetni, pedig az izlandi módszerben igazából nincs semmi különös, hacsak azt nem lehet különösnek nevezni, hogy gyorsan reagáltak a veszélyre, és alapos, átfogó tesztelési rutint dolgoztak ki. Bár természetesen egy 364 ezer lakosú országban ez könnyebben megy, mára a teljes lakosság több mint 10 százalékát tesztelték koronavírusra – a csütörtöki adatok szerint az 1727 regisztrált fertőzöttből 1077-en már meg is gyógyultak, összesen 34-en kerültek kórházba, közülük nyolcan igényeltek intenzív ellátást, illetve szintén nyolc haláleset történt.

A szigetországban már január 24-én megkezdték az intézkedéseket, ekkor rendelte el az egészségügyi hivatal, hogy a központi nemzetközi repülőtéren kivizsgálják azokat a beérkező utasokat, akiknél légúti fertőzéses tünetek jelentkeznek, illetve mindenkit, aki a megelőző két hétben Vuhanban járt.

Más országokkal ellentétben Izlandon úgy döntöttek, hogy a tömeges tesztelést választják a koronavírus elleni harc elsődleges fegyverének, és már február végétől elkezdték nagy arányban tesztelni a magas kockázatú országokból érkező utasokat annak reményében, hogy a fertőzöttek korai azonosításával megelőzhető a közösségen belüli fertőzések többsége. Az utasoknak önkéntes házi karantént javasoltak, és a kormány március elején ígéretet tett, hogy heteken belül törvénymódosítással biztosítják majd, hogy ne essenek el a fizetésüktől azok, akik a közösség érdekében a karanténba vonulás mellett döntöttek.

A lakosokat arra kérték, hogy ha a legapróbb tüneteket is észlelik magukon, ne menjenek orvoshoz, hanem hívják fel a hivatalos koronavírus-segélyvonalnak kijelölt 1700-ás számot, amelyen keresztül nemcsak az alapvető információkhoz juthatnak hozzá, hanem itt lehet tesztelésre is jelentkezni. A teszteket először kizárólag a fertőzésgyanús személyek otthonában végezték, de ahogy nőtt a jelentkezők száma, úgy irányították át őket a klinikák parkolójában felállított mobil tesztközpontokba. Azokat, akik nem tudják megoldani a házi karantént (például a turisták), egy reykjavíki szállodában helyezték el – ők a helyi Vöröskereszt segítségét kérhetik, például bevásárláshoz.

Az általános iskolák nyitva, gyülekezni szabad, mégis csökken a fertőzöttség

Az izlandi statisztikára pillantva szembetűnő, hogy április második hetére meredek csökkenésnek indult az aktív fertőzöttek száma, amely akár szigorú járványügyi korlátozások eredményességére is utalhatna. Csakhogy Izlandon nem rendeltek el kijárási tilalmat, nem tiltottak meg minden csoportos gyülekezést, és nem zárták be az óvodákat, általános iskolákat sem.

Helyettük racionális korlátokat szabtak: legfeljebb húsz fős társas eseményeket megtarthatnak, ha a résztvevők legalább kétméteres távolságot tartanak egymástól; a gyakran fertőtlenített, távolságtartásra átrendezett általános iskolai osztálytermekben legfeljebb húsz tanuló tartózkodhat, és nincs keveredés a szünetben vagy a büfénél. A nagyobb felügyeletet igénylő gyerekek iskoláztatása miatt így ráadásul kevesebb szülő esett ki a munkából, ami gazdasági szempontból szintén nem elhanyagolható részlet.

„A kezdetektől fogva, vagyis mióta megállapítottuk az első esetet, a tervünk szerint cselekedtünk. A tervünk az volt, hogy keményen teszteljük az embereket, elkülönítjük őket, és a kontaktkutatásban sem ismerünk határokat. A rendőrség és az egészségügyi rendszer bevonásával leülünk mindenkivel, és felderítjük, kivel léptek kapcsolatba az újonnan megállapított fertőzöttek. Azt látjuk, hogy az új esetek 60 százalékát már karanténban lévő személyeknél állapítják meg, ami igazolja, hogy a kontaktok felkeresése és elkülönítése jó döntés volt” – mondta a CNN-nek Þórólfur Guðnason, Izland vezető járványügyi szakértője.

A sikeresnek látszó izlandi módszer egyik elengedhetetlen feltétele volt az állami és a magánszektor együttműködése: a koronavírus-tesztek megalkotását és az átfogó tesztelés elvégzését is közösen hajtotta végre az izlandi Nemzeti Egyetemi Kórház és a deCODE Genetics nevű biotechnológiai cég. Az, hogy a deCODE laboratóriumaiban már korán elkezdték vizsgálni az új koronavírust, az egész világ számára fontos tanulsággal szolgáló eredményeket hozott: a magáncég az elsők között mutatta ki, hogy a pozitívan tesztelt személyek több mint felénél nem jelentkeztek tünetek. A cég emellett már 528 koronavírus-mutációt fedezett fel a lakosság mintáiban, és ezek vizsgálata kulcsfontosságú a vírus működésének megértéséhez.

A technológiai lehetőségek kiaknázása a kontaktkutatás hatékonyságát is segítette. Felismerve, hogy az emberek nem feltétlenül emlékeznek arra részletesen, hogy mikor, kivel és hol találkoztak, dél-koreai és tajvani példára egy helyadatokat rögzítő mobilalkalmazás fejlesztése mellett döntöttek. Az app használata nem kötelező, de a járványügyi előnyei és az adatvédelmi garanciák miatt sokan önként veszik igénybe. Az adatokat kizárólag a készüléken tárolja az alkalmazás, és a hatóságok csak a felhasználó beleegyezésével kérhetnek hozzáférést azokhoz, majd a kontaktkutatás végeztével törölnek is minden adatot a rendszerükből.

A síelő turisták és az influenza hatása

Az április 4-ig végzett tesztek eredményeiről készült tanulmányból kiderül, hogy a célzott, vagyis a tünetek miatt fertőzésgyanús, illetve a kockázatos országokból beutazó embereken végzett tesztek eredménye 13,4 százalékban lett pozitív, az így vizsgált 9199 személyből 1221-en kapták el a koronavírus-fertőzést.

A tünetmentes lakosok tesztelése két turnusban zajlott: a nyílt felhívásra 10 797-en jelentkeztek, míg a meghívásos alapú, a teljes lakosságot mintázó vizsgálatot 2283 emberen végezték el. Az előbbi csoportban 87, az utóbbiban 13 koronavírusos esetet állapítottak meg, ami 0,8 és 0,6 százalékos fertőzöttséget jelent.

A kezdeti fázisban (január 31. és március 15. között) pozitívan tesztelt személyek 86,1 százaléka olyan területekről érkezett az országba, amelyeket február végére magas kockázatúnak jelöltek meg. Ez Kína mellett az Alpok ausztriai, olasz és svájci régióit jelentette – ez tovább erősíti azt a népszerű véleményt, hogy a síelő turisták nagy arányban terjesztették a fertőzést Európában.

A tanulmány végén megállapítják, hogy az aktív fertőzések számának csökkenése, vagyis a vírus terjedésének lassulása az izlandi járványügyi intézkedéseknek, a nagy számú önkéntes elkülönítésnek, a hatékony karanténpolitikának és a fegyelmezett távolságtartásnak is köszönhető, de talán elsősorban annak, hogy a legelső koronavírusos eset előtt egy hónappal már megkezdődött az irányított tesztelés, és ebből a gyakorlatból azóta sem engedtek.

A kutatók azt is megemlítik, hogy a teljes lakosságot mintázó vizsgálatok során a pozitívan tesztelt személyek 43 százalékánál nem jelentkeztek tünetek, és a tünetmentes esetek száma egyre nő – ez szerintük annak is köszönhető, hogy az elmúlt egy-két hónapban folyamatosan csökkent más légúti fertőzések (például az influenza) előfordulása, ami viszont épp a koronavírus miatti intézkedéseknek is köszönhető.

„A SARS-CoV-2 fertőzések előfordulása a teljes izlandi lakosságban stabil volt a március 13. és április 1. közötti időszakban, ami valószínűleg igazolja, hogy a járványügyi intézkedések működnek. Azonban a vírus mára olyan mértékben elterjedt, hogy ha nem folytatjuk a tesztelést, az elkülönítést, a kontaktkutatást és a karanténozást, akkor minden bizonnyal elbukunk a vírusellenes küzdelemben” – zárják a tanulmányt az izlandi kutatók.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az Oriens támogatta.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás