Magyarországon van olyan iskola, ahol az igazgatói utasítás értelmében a gyerek csak akkor maradhat otthon, ha lázas, hány, vagy megy a hasa, de megfázásos tünetekkel, láz nélkül kötelező iskolába mennie. A maszk sok helyen nem kötelező, és van, ahol még a fogadóórákat sem lehet online megtartani. Szülők, tanárok számoltak be a Qubitnek az iskolai vírushelyzetről.
Magyarország hétfőtől, Oroszország már csütörtöktől szigorít. Kínában az alacsony napi fertőzés- és halálozásszám ellenére sem enyhítenek. Nagy-Britanniában és a pandémia kirobbanása óta szinte hermetikus elzártságban élő Új-Zélandon viszont enyhítések jönnek.
Javul a járványhelyzet Indiában, ahol két hónapja nem regisztráltak ilyen kevés új covid-fertőzöttet. Miközben újraindul az élet a nagyvárosokban, a járványügyi szakértők egy újabb fertőzési hullámra készülnek.
Nem az a meglepő, hogy világjárvány lett a SARS-CoV-2-ből, hanem éppen az, hogy az emberiség az utóbbi néhány évtizedben megúszta a hasonló pandémiákat. Dél-Amerikában és Afrikában többször is sikerült bravúros gyorsasággal elejét venni a pusztító járványnak a megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel.
Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.
Miközben a koronavírus miatti halálozásban Magyarország az élen járt, a magyarok mobilitása alig változott a világjárvány előtti időszakhoz képest – derül ki a közép- és kelet-európai térség halálozási és a mobilitási adataiból, valamint az Oxfordi Egyetem kormányzati intézkedéseket mérő indexéből.
Milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberek sokkal kevésbé veszik komolyan a koronavírus-járvány második hullámát, mint az elsőt? A pandémia társadalmi hatásainak vizsgálatát koordináló brit epidemiológus szerint a vészhelyzetben különösen fontos a kormány iránti bizalom és az előjogokkal rendelkezők példamutatása.
Hiába New York a világ legfertőzöttebb nagyvárosa, a lakosokat újabb korlátozásokkal kell visszafogni, hogy ne zsúfolódjanak egy helyre a parkokban.
Az emberek életkora, a kultúra, a hőmérséklet és a járványügy reakcióideje: szakértők szerint ez a négy tényező befolyásolja leginkább, hogy az egyes országokban és városokban mennyire szabadul el a járvány. De mi a helyzet a Kelet-Európát is védő BCG-oltással?
Belgiumban vendégbuborékokat alkotnak, Hollandiában eltörlik a gyerekek távolságtartását, a britek pedig milliókat küldenek újra dolgozni. Eközben Németországban amint bejelentették a korlátozások feloldását, emelkedni kezdett a vírus reprodukciós rátája.
Csehországban mától újra kinyitottak a termelői piacok, az autószervizek és a profi sportolók edzőtermei is, de kész az ötlépcsős terv is a legtöbb járványügyi korlátozás feloldására, június 8-ig. Az iskolák újranyitására viszont csak szeptemberben van esély.
A szigetországban nem zárták be az óvodákat és az általános iskolákat, 20 főig szabadon lehet gyülekezni, és kijárási tilalom sincs, cserébe már a teljes lakosság 10 százalékát tesztelték koronavírusra. Most kijöttek a legfrissebb izlandi eredmények, amiből az egész világ tanulhat.