Látványos animáció mutatja, hogyan terjed a köhögés zárt térben

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Számítógépes szimulációval szemléltették finn kutatók, hogyan terjednek a köhögésből származó részecskék zárt térben. A rövid videóból kiderül, hogy ha valaki elköhögi magát egy boltban, akkor a levegőbe került apró folyadékrészecskék a polcokon túl, akár két sorral arrébb is elszállnak, a köhögés helyszínén pedig akár több mint hat percig is megmaradnak.

Az adatokat, amelyekre a szimulációt alapozták, egyelőre nem tették közzé (ebben a cikkben leírtuk, hogy ennek miért van jelentősége), de a kutatók előzetes eredményei alapján a koronavírust is hordozni képes, 20 mikrométernél kisebb cseppek tovább maradnak a levegőben, mint korábban gondolták. A kutatásban az Aalto Egyetem, a finn meteorológiai intézet, a VTT technikai kutatóközpont és a Helsinki Egyetem kutatói vettek részt.

Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a cseppfertőzés ilyen formájától nem feltétlenül kell megijedni. „Annak a kockázata, hogy levegőben terjedő vírus megfertőzheti az embert, egyelőre teljesen ismeretlen” – mondta a Business Insidernek Kumi Smith, a Minnesotai Egyetem epidemiológusa, aki szerint a videó azt sugallja, hogy bármilyen zárt térben nagy az esély a fertőzésre, de erre egyelőre nincs tudományos bizonyíték.

Smith szerint a koronavírus továbbra is olyan interakciók során fertőzhet leginkább, amelyek 1-2 méteres távolságon belül történnek, például beszélgetés közben, ahol nagyobb cseppekben, nagyobb mennyiségben kerülnek folyadékrészecskék a levegőbe, magán a beszéden kívül esetleg tüsszentésből vagy köhögésből fakadóan. A kutató elmondta, hogy ugyan még nincs megegyezés arra vonatkozóan, hogy a vírus mennyiségétől függ-e a fertőzés esélye, a tapasztalatok erre engednek következtetni, így a távolságtartás, valamint a maszkhasználat a levegőben terjedő vírus ellen is jó megoldás.

Fotó: Aalto Egyetem

„A valóságban az 1-2 méteren belül történő cseppfertőzés okozza a fertőzések túlnyomó többségét. A levegőben szálló részecskékre tapadt vírus tovább terjeng a térben, de az ilyen kisebb cseppek valószínűleg nem túl gyakran fertőznek” – erősítette meg Smith állításait William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem fertőzéses betegségekkel foglalkozó professzora.

Schaffner szerint a finn modellnek is van alapja, de ha mindenki megtartaná az amerikai járványügy által meghatározott távolságot (6 láb, vagyis körülbelül 1,83 méter) és maszkot, vagy valamilyen más, a szájat és orrot takaró anyagot (sálat, kendőt) viselne, azzal megoldódna a problémák többsége.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek: